Iskolaköltségek robbannak Európában: Mennyibe kerül ma már egy gyerek iskolába járása?
Hogy állunk szeptember közepén? A nyári szabadságok, a pihenés hangulata lassan elmúlik, és helyét átveszi a mindennapok ritmusa. A legtöbb családban ez együtt jár a tavaszi szünet utáni iskolakezdés anyagi vonzatával is. És ha azt hitted, hogy a infláció mérséklődése jelentős könnyebbséget hoz, nos, az iskolai kiadások terén sajnos nem ez a helyzet. Egy friss európai összehasonlítás mutatja ki, hogy a gyermek iskolába járása mely országokban terheli meg leginkább a családi kasszát.
Németország: Az osztálykirándulások ára megközelíti a havi nettó bért
A német családokat sújtja legnagyobb mértékben a teher. Az Idealo árképző platform adatai szerint egy gyermek iskoláztatása körülbelül 3600 euróba kerül évente. Ez 4%-kal magasabb, mint tavaly, holott az infláció csupán 2% körül mozog.
Ami igazán megdöbbentő, az az osztálykirándulások költsége. Ezek az események évente akár 2000 euróba is kerülhetnek a szülőknek, ami megközelíti egy átlagos havi nettó jövedelmet. Annyira elszálltak az árak, hogy egyes szövetségi államoknak határértékeket kellett szabniuk, hogy a tanárok ne terhelhessék túl a családokat. Az ebéd ára regionálisan ingadozik: Berlinben általában ingyenes, míg Münchenben akár 5,5 euró is lehet egy étkezés.
Egyesült Királyság: 30%-os drágulás két év alatt
Brit szülőként sem könnyű a helyzet. Egy középiskolás gyermek iskoláztatása már meghaladja az évi 2600 eurót. A Loughborough University kutatása szerint ez szédületes 30%-os növekedést jelent mindössze két év alatt.
A legnagyobb kiadási tételek egyike itt is az étkezés. A csomagolt ebédek és nassolnivalók egy középiskolás gyermeknél évente akár 846 fontba (981 euróba) is kerülhetnek. A tankönyvek és egyenruhák ára továbbra is jelentős terhet rónak a családokra, különösen azokra, akiknek több gyermeket kell ellátniuk.
Olaszország: A tankönyvek ára vált ki felháborodást
Olaszországban egy középiskolás gyermekre várható kiadás közel 600 euró évente, míg egy gimnazistáé meghaladja az 1200 eurót. A Codacons fogyasztóvédelmi szervezet szerint az iskolai eszközök, mint a táskák, naplók és tolltartók ára 3-5%-kal emelkedett.
A legnagyobb problémát itt is a tankönyvek árai jelentik. A szülők gyakran kénytelenek újonnan vásárolni a könyveket, mert a kiadók csekély, gyakran felesleges változtatásokat eszközölnek a kiadások között, így a régebbi könyvek használata lehetetlenné válik. Egy másik szervezet, az ADOC számításai szerint egy diák tankönyvei a középiskola kezdetétől az érettségiig összesen akár 2524 euróba is kerülhetnek.
Franciaország: Példamutató újrahasznosítási rendszer
Franciaország az egyetlen nagy európai gazdaság, ahol az iskolai kiadások csökkentek – átlagosan 12 euróval, évi 211 euróra. Ennek az oka egy jól működő, könyvtári rendszerben keresendő. A tankönyveket jellemzően kölcsön adják a diákoknak, akik azokat évről évre továbbadják. Ezt a rendszert sok helyen szülői egyesülések működtetik. Emellett a francia kormány évi körülbelül 450 eurós iskolai pótlékot is biztosít minden 6 és 18 év közötti tanuló számára.
Spanyolország és Közép-Európa: A tankönyvek dominálnak
Spanyolországban a kiadások tovább emelkedtek, és már meghaladják az 500 eurót évente. Ennek a költségvetésnek közel 70%-át, mintegy 360 eurót a tankönyvek tesznek ki, ami 18%-os növekedést jelent az elmúlt három évben.
Érdekes betekintést nyújt a helyzetbe, hogy a szomszédos Magyarországon a költségek kb. 6%-kal emelkedtek, ami 100-150 eurós terhet jelent egy családra. Ez az összeg az európai átlaghoz képest alacsonynak tűnhet, de a helyi jövedelmeket figyelembe véve itt is komoly megtérülést jelent.
Mindezek után felmerül a kérdés: vajon a digitális oktatás és a nyílt forráskódú tananyagok egy része ennek a problémának a megoldása lehetne a jövőben? Vagy marad a hagyományos, de egyre drágább papír alapú tankönyv a domináns? A francia példa azonban biztatóan mutatja, hogy a közösségi megoldások és az állami támogatások képesek jelentősen enyhíteni a családok terhén.