EU Top Pozíciók: Váratlan Fordulat és Női Vezetés

A háromnapos, rendkívül kemény EU tárgyalások végre eredményre vezettek, de nem annyira, ahogy azt sokan várták. Az uniós vezetők meglepetésszerűen két nőt választottak a legmagasabb pozíciókba, jelezve a hatalmi egyensúly változását és a nemi egyenlőség erősítését.

A Spitzenkandidat elvetésének következményei

A német kancellár, Angela Merkel javaslata, hogy a holland Frans Timmermans legyen a következő Európai Bizottság elnöke, nem nyerte el a kelet-európai országok és Olaszország támogatását. A cseh miniszterelnök, Andrej Babis nyíltan katasztrófaként jellemezte volna a kinevezését. Ez a ellenállás vezetett el Ursula von der Leyen, Németország védelmi miniszterének váratlan jelöléséhez.

Női vezetés az EU csúcson

A gender equality taktika tovább folytatódott, amikor a Nemzetközi Valutaalap francia vezetőjét, Christine Lagarde-t választották az Európai Központi Bank első női elnökének. Így történelmet írtak: először lesz két nő az EU legbefolyásosabb pozícióiban.

A V4 szerepe a döntésben

Érdekes módon von der Leyen jelölését a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) is támogatták. Ez egyértelműen jelzi, hogy Németország és Franciaország már nem képes egyedül diktálni az uniós döntéseket. A hatalmi egyensúly érezhetően eltolódik, és a kisebb tagállamok szava is súlyt nyer.

A teljes csúcspozíciók képe

A maratoni tárgyalások nem csak a Bizottság elnökéről szóltak. A belga miniszterelnök, Charles Michel lett az Európai Tanács új elnöke, míg a spanyol Josep Borrell kapta a külügyi főképviseli posztot. Az ír miniszterelnök, Leo Varadkar helyesen összegezte: „Európa vezet a nemi egyenlőség terén”.

A végkövetkeztetés egyértelmű: a háromnapos summit és a kemény alkuk azt mutatja, hogy az EU játéktere szélesebb, mint gondolnánk. A jövőben várhatóan több szólam fog szólni Brüsszelben, nemcsak a német-francia kettős. A kérdés az, hogy ez az új egyensúly erősebbé vagy gyengébbé teszi-e az Uniót a nehéz idők előtt.