Keleti húsvét: imavirrasztás békéért – mit jelent az ukránoknak a pope-i üzenet?

A keleti húsvét idén is több, mint egy ünnep. Keleti húsvét imavirrasztás békéért – erről beszél Sviatoslav Shevchuk, a Ukrán Görögkatolikus Egyház vezetője, aki szerint a háború árnyékában a remény imaformát kap. Az ő gondolataiban a szenvedés nem csak fájdalom, hanem egyfajta erkölcsi tanúságtétel is.

Érdekes, hogy a szentszéki kezdeményezés nem „ráerőltetett” program. Inkább hívás. Személy szerint én is azt érzem: az ilyen pillanatok akkor hatnak igazán, ha nem kötelezőek, hanem belülről indulnak.

Keleti húsvét imavirrasztás békéért: a hit keretbe foglalja a reményt

Shevchuk szerint Ukrajna most már az ötödik keleti húsvétját éli a háború alatt. A hangsúly mégis ugyanaz: béke – nem hangzatos jelszóként, hanem közös imaként.

Az ünnepi liturgia a passió történetét idézi: a szenvedő, a keresztre feszített és eltemetett Krisztust, majd a feltámadást. A vezető úgy fogalmaz, hogy a kereszt útját a háború tapasztalata miatt különösen közelről élik meg az ukránok.

Gyerekek tanúsága: a sebezhetőségből erő lesz

A beszélgetés egyik legmegrázóbb része a gyermekekről szól. Shevchuk szerint az elhurcolt, majd szabadon engedett gyerekek azt mondták: nem tudtak védekezni, tehetetlenek voltak a fegyveres elnyomóval szemben.

És mégis van kapaszkodó. „A sebezhetőség erőt mutat” – ez a gondolat visszatér, amikor a gyerekek reményt sugároznak. Ugyanez jelenik meg a menekültté váló önkéntesek történetében is: elveszíthetnek mindent, de megmarad az együttérzés képessége.

Long-tail fókusz: mitől „hiteles” a béke?

Shevchuk szerint a békének nemcsak „véget” kell vetnie a harcoknak, hanem igaznak és tartósnak is kell lennie. Ez a hiteles, igaz és tartós béke gondolat végig rezonál a pápa szavaival.

Miért fontos a pápa imavirrasztása Ukrajnában?

Az üzenet lényege egyszerű: háború nem győzhet. A Szent Péter-bazilikánál tartott imavirrasztásra a pápa 18 órára hívja a világot, és Ukrajnában is közösen figyelnek. Nem azért, mert „muszáj”, hanem mert lelkiismeret szólal meg.

Az ukránok a feltámadás reményében virrasztanak. Keleti húsvét imavirrasztás békéért így kapcsolódik össze a mindennapi túléléssel, a közösségi imával és azzal a várakozással, hogy a feltámadás logikája egyszer felülírja a háborúét.

És nekem a legfontosabb kérdés, ami e szavak után bennem marad: ha a gyerekek képesek békét kérni, mi miért csak reménykedünk, vagy miért nem lépünk tovább is érte?