Burnham külpolitikája: Európa felé fordulhat-e Nagy-Britannia?

Burnham külpolitikája komoly próbatétel előtt áll. Az új brit miniszterelnök otthon lendületesen kezdett, ám Donald Trump kiszámíthatatlan döntései gyorsan átírhatják a terveit. A kérdés egyszerű: London továbbra is Washingtonra támaszkodik, vagy közelebb lép Európához?

Jól indult az új kormányfő

Andy Burnham első napjai kedvezően alakultak. Népszerűsége egy korai felmérés szerint 17 ponttal javult. Több társadalmi csoportban is támogatást szerzett.

Közvetlen stílusa, jegyzet nélküli beszédei és aktív közösségi médiás jelenléte sokakat meggyőzött. Még a rendszerint kritikus sajtó is elismerően reagált.

Ez azonban törékeny sikernek tűnik. Egyetlen amerikai külpolitikai döntés komoly gazdasági és politikai következményekkel járhat Nagy-Britanniában.

Trumpra hatni nehezebb, mint alkalmazkodni hozzá

A brit vitában két stratégia körvonalazódik. Az egyik szerint Burnhamnek hízelegnie kellene Trumpnak. A másik keményebb fellépést sürget.

Mindkét megközelítés túlzottan személyesnek látja a problémát. Trump gyorsan változtatja álláspontját. Döntéseit gyakran pillanatnyi benyomások vezérlik.

A brit kormányfő ezért aligha tudja érdemben megváltoztatni Washington politikáját. A reálisabb cél saját kiszolgáltatottságának csökkentése lehet.

Az amerikai biztonsági garancia meggyengült

A háború utáni brit külpolitika egyik alapja az Egyesült Államok védelmi szerepe volt. Ez a modell ma bizonytalanabb, mint korábban.

Trump többször megkérdőjelezte a NATO jelentőségét. Közben Ukrajna támogatása és az európai szövetségesekhez fűződő viszonya is változékony.

Ebben a helyzetben kockázatos egyetlen nagyhatalomtól függni. A brit–európai biztonságpolitika szorosabb összehangolása ezért stratégiai, nem csupán diplomáciai kérdés.

Európa közös erővel épít védelmet

Az európai országok egyre több területen próbálnak együttműködni. Közös hitelfelvétellel és összehangolt beszerzésekkel erősítik védelmi képességeiket.

Az uniós Safe program 150 milliárd eurós keretet biztosít közös fegyverbeszerzésekre. Ez az európai hadiiparnak is jelentős lökést adhat.

London kimaradása gazdasági hátrányt is jelenthet. A brit védelmi kiadások így kevésbé támogatják a közeli európai ipart.

Brexit után újra közeledhet London és Brüsszel

A biztonság mellett az energia, a kiberbiztonság és a kereskedelem is közös válaszokat igényel. A globalizáció ugyanis könnyen politikai fegyverré válhat.

Az Egyesült Királyság önállóan nehezen tud ellenállni az amerikai vámoknak vagy a kínai nyersanyagfüggőségnek. Egy nagyobb európai együttműködés ellenállóbb gazdaságot teremthetne.

Politikailag ez merész lépés lenne. A felmérések mégis azt mutatják, hogy a brit társadalom nyitottabb az EU-hoz való közeledésre.

A Burnham külpolitikája így nem feltétlenül Washington megnyeréséről szólna. Inkább arról, hogy Nagy-Britannia többé ne egyetlen bizonytalan szövetségesre építse biztonságát. A kérdés az, hogy London képes-e időben felismerni Európa stratégiai jelentőségét.