Bankadó: újra fellángolt a vita a brit pénzintézetek rekordnyeresége miatt

A bankadó kérdése ismét a brit politikai vita középpontjába került. Az ország négy legnagyobb bankja az év első felében összesen 29,2 milliárd font profitot termelt. Ebből 13,7 milliárd fontot osztalékként és részvény-visszavásárlásra fizetnének ki.

Rekordprofit és növekvő társadalmi nyomás

A magas kamatok kedveztek a bankoknak. A pénzintézetek nagyobb bevételre tettek szert a hitelek és a megtakarítások közötti kamatkülönbözetből.

Közben sok brit háztartás továbbra is magas számlákkal küzd. Az energiaárak, a lakhatási költségek és az élelmiszerárak egyaránt nyomást gyakorolnak a családokra.

A szakszervezetek és civil szervezetek ezért magasabb adót követelnek a pénzügyi szektortól. Szerintük a bankok képesek lennének nagyobb részt vállalni a közös terhekből.

Politikailag érthető az érv: nehéz elfogadtatni a megszorításokat akkor, amikor a bankok látványosan növelik nyereségüket.

A kormány nehéz döntés előtt áll

Andy Burnham miniszterelnök eddig nem jelentett be konkrét tervet egy új bankadó bevezetésére. Korábban azonban jelezte, hogy gyors segítséget szeretne nyújtani a megélhetési válsággal küzdőknek.

A kampányolók szerint egy különadó milliárdokat hozhatna a költségvetésnek. Ezt az összeget számlatámogatásra, szociális ellátásokra és a kisvállalkozások segítésére fordíthatnák.

A bankok vezetői viszont figyelmeztetnek. Álláspontjuk szerint a magasabb közterhek visszafoghatják a hitelezést és a beruházásokat.

A NatWest vezérigazgatója szerint erős gazdasághoz erős bankokra van szükség. A Barclays hasonló érvelést használ. A pénzintézet szerint hitelei fontosak a gazdasági növekedés támogatásához.

Régi konfliktus a londoni Cityvel

A vita nem új. A 2008-as pénzügyi válság után a brit kormány külön banki hozzájárulást vezetett be. A cél az volt, hogy a szektor visszafizesse a mentőcsomagok költségeinek egy részét.

Később a bankok a versenyképesség romlására panaszkodtak. A HSBC korábbi vezetése még a központ külföldre költöztetését is felvetette.

Más országok, köztük Olaszország és Spanyolország, szintén különadóval próbálták támogatni a nehéz helyzetben lévő háztartásokat. A brit döntéshozóknak ezért több példát is mérlegelniük kell.

A kérdés az, hogy a bankadó valóban a társadalmi terhek igazságosabb elosztását szolgálná-e. Vagy végül az ügyfelek fizetnék meg magasabb díjak és drágább hitelek formájában.