A börtönök túlzsúfoltsága: három vitatott megoldás az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyságban a börtönök túlzsúfoltsága már nem csupán adminisztratív probléma. Andy Burnham szerint három intézkedés enyhíthetné a férőhelyhiányt, és megakadályozhatná bizonyos elítéltek idő előtti szabadulását.

A manchesteri polgármester hétfőn úgy fogalmazott, egyre biztosabb abban, hogy PC Andrew Harper gyilkosai nem kerülnek ki idő előtt. Albert Bowers és Jessie Cole 2020-ban tizenhárom éves szabadságvesztést kapott emberölés miatt.

Külföldi elítéltek gyorsabb kitoloncolása

Az első javaslat a külföldi állampolgárságú fogvatartottak gyorsabb kitoloncolása. Az igazságügyi minisztérium adatai szerint 2026 júniusának végén 10 134 külföldi állampolgár volt angliai és walesi börtönökben.

Ez politikailag látványos lépés lehetne. Rövid távon azonban kevésbé tűnik működőképesnek. A kitoloncoláshoz kétoldalú megállapodások, azonosítható célország és megfelelő jogi eljárás szükséges.

Sok fogvatartott nem akar visszatérni hazájába. Másoknak nincs érvényes okmányuk, vagy nem állapítható meg biztosan az állampolgárságuk. A sértettek jogai szintén fontosak.

Egy büntetés külföldre helyezése önmagában nem garantálja, hogy az igazságszolgáltatás valóban érvényesül.

Női börtönök átalakítása férfiak számára

A második lehetőség a női fogvatartottak számának csökkentése, majd egyes intézmények férfibörtönné alakítása. Manchesterben az enyhébb bűncselekmények elkövetőinek alternatív programjai nyolc év alatt 55 százalékkal mérsékelték a bebörtönzések számát.

A surrey-i HMP Bronzefield átalakítása több mint 500 férőhelyet szabadíthatna fel. A változtatás mégsem gyors megoldás. A női börtönök egy része nem felel meg a férfi fogvatartottak biztonsági követelményeinek.

Ráadásul bizonyos intézmények fontos szerepet töltenek be a női fogvatartottak elhelyezésében. A londoni bíróságokra szállítás miatt ezek teljes átalakítása komoly működési zavarokat okozhatna.

Enyhébb kockázatú IPP-elítéltek szabadon engedése

Az IPP-rendszert 2005-ben vezették be veszélyesnek ítélt elkövetők számára. A szabadságvesztés időtartama addig tarthatott, amíg az érintett bizonyítani nem tudta veszélyességének megszűnését.

A rendszert 2012-ben eltörölték, de nem visszamenőlegesen. Emiatt még mindig több mint 2200 ember tölti büntetését a minimális időtartam után is.

Sokuk alacsonyabb biztonsági kategóriájú intézetben van. Ez arra utalhat, hogy kockázatuk csökkent. A szabadulás azonban csak megfelelő támogatással lehet biztonságos.

A börtönök túlzsúfoltsága ezért nem oldható meg egyetlen gyors intézkedéssel. A három javaslat enyhítheti a nyomást, de mindegyik jelentős jogi és gyakorlati kockázatokat hordoz. A kérdés az, hogy a kormány a gyors politikai eredményt, vagy a tartós reformot választja.