Korai szabadlábra helyezés: szigorítanak az Andrew Harper-ügy után

A korai szabadlábra helyezés szabályai jelentősen változhatnak Angliában és Walesben. Andy Burnham miniszterelnök bejelentése szerint a jogellenes emberölés miatt elítéltek továbbra sem kerülhetnek idő előtt szabadlábra.

Nem engedik ki Andrew Harper gyilkosait

A döntés közvetlenül kapcsolódik PC Andrew Harper ügyéhez. A 28 éves rendőr 2019 augusztusában vesztette életét, miközben egy quad ellopása miatt intézkedett Berkshire-ben.

Jessie Cole és Albert Bowers akkor még 17 évesek voltak. Mindketten 13 év szabadságvesztést kaptak emberölés miatt.

Az új szabályok alapján azonban jogosulttá válhattak volna a büntetésük korábbi megkezdésére. A kormány most kizárja ebből a lehetőségből az emberölés valamennyi formáját.

Ide tartozik a gondatlanságból elkövetett emberölés és a veszélyes vezetés miatt bekövetkező halál is. Burnham szerint így Harper gyilkosainak büntetése nem rövidülhet meg.

Erős társadalmi nyomás előzte meg a döntést

A változtatást hónapokon át tartó vita előzte meg. Harper családja és korábbi kollégái következetesen ellenezték a két elítélt idő előtti kiengedését.

A rendőr édesanyja, Debbie Adlam örömét és háláját fejezte ki. Ugyanakkor azt mondta, a kampány érzelmileg rendkívül megterhelő volt.

„Csak visszajutottunk oda, ahol eredetileg tartottunk” – fogalmazott. Szerinte a rendszer továbbra is komoly hiányosságokat mutat.

Az édesanya más áldozatok családjaiért is aggódik. Úgy látja, sok hozzátartozónak kell még hasonló bizonytalansággal szembenéznie.

A börtönök kapacitása továbbra is kritikus

A korai szabadlábra helyezés eredeti célja a túlzsúfolt börtönrendszer tehermentesítése volt. Az angliai és walesi intézmények kihasználtsága meghaladja a 97 százalékot.

Burnham szerint több száz elítélt maradhat rács mögött az új szabályok miatt. A kormánynak ezért további férőhelyeket kell biztosítania.

A tervek között külföldi fogvatartottak kitoloncolása is szerepel. Emellett egyes határozatlan idejű büntetések felülvizsgálatával szabadítanának fel kapacitást.

Szigorúbb ellenőrzés a szabadulás után

A kormány új felügyeleti eszközöket is bevezetne. Ezek között elektronikus nyomkövetés és úgynevezett korlátozott zónák szerepelnek.

Ezek megtilthatják, hogy az elkövetők megközelítsék korábbi áldozataikat. A miniszterelnök szerint a büntetés nem ér véget automatikusan a börtönkapu elhagyásakor.

A kormány emellett megszüntetné az IPP-büntetések rendszerét. Ezeket több mint egy évtizede eltörölték, de még mindig 2271 ember tölti ilyen büntetését.

Közülük 856 fogvatartottat továbbra sem engedtek ki, mert a feltételes szabadságra bocsátási bizottság veszélyesnek ítélte őket. A tervezett reform ezért komoly társadalmi és biztonsági kérdéseket vet fel.

A vita lényege továbbra is ugyanaz: hogyan lehet egyszerre védeni a közbiztonságot, tiszteletben tartani az áldozatokat, és kezelni a börtönök válságát?