Brit gazdaság: Andy Burnham és Kemi Badenoch első éles összecsapása
A brit gazdaság új kormánya már a hivatalba lépés első napjaiban komoly piaci nyomással szembesül. Andy Burnham miniszterelnök és Kemi Badenoch konzervatív vezető első miniszterelnöki kérdések óráján ütközött egymással.
Megugrottak a brit hitelfelvételi költségek
A tízéves brit államkötvények hozama újabb négy bázisponttal emelkedett. Ez 2008 júniusa óta a legmagasabb szintet jelenti.
A dráguló finanszírozás szűkíti John Healey pénzügyminiszter mozgásterét. Az őszi költségvetés előtt így még fontosabbá válik a befektetői bizalom megőrzése.
Egyes elemzők Burnham közszolgáltatásokról szóló terveit is bírálták. A piaci stratégák többsége azonban inkább az olajárak emelkedését tartja a zavarok fő okának.
Adóemelés jöhet az őszi költségvetésben?
Badenoch egyértelmű választ követelt arra, várhatók-e adóemelések októberben. Burnham ezt nem zárta ki, de hangsúlyozta: az első intézkedései között adócsökkentés szerepelt.
Ez elsősorban az energiaszámlák áfájának mérséklésére utalt. A miniszterelnök szerint a költségvetés részleteit azonban a pénzügyminiszter ismerteti majd.
Szerintem ez politikailag óvatos válasz, gazdaságilag viszont aligha oszlatja el teljesen a bizonytalanságot.
Burnham a konzervatív örökséget okolja
A kormányfő szerint a brit gazdaság azért sebezhető, mert a konzervatív kormányok nem kezelték megfelelően az adósságot és a növekedési problémákat.
Burnham a korábbi kormány gazdaságpolitikáját is támadta. Párhuzamot vont Liz Truss rövid életű mini-költségvetésével, amely szerinte megingatta a piacok bizalmát és megemelte a jelzáloghitelek terheit.
Badenoch ugyanakkor úgy érvelt, hogy Burnham sem mondott nemet a kiadási ígéretekre. Szerinte egy miniszterelnöknek vezetnie kell, nem pedig mindenkinek megfelelnie.
Fegyelem és védelmi kiadások
Burnham kijelentette, hogy kormánya ragaszkodik a költségvetési szabályokhoz. Emellett csökkentené a megélhetési költségek nyomását is.
A parlamenti ülésen a védelmi kiadások is szóba kerültek. Burnham 3,5 százalékos GDP-arányos célt erősített meg 2035-re, miközben egy képviselő 2030-as határidőről kérdezte.
A vita így nem csupán a brit gazdaság állapotáról szólt. A következő hónapokban az derül ki, hogy a kormány ígéretei és a szigorú pénzügyi szabályok összeegyeztethetők-e.