Banki extraprofitadó: európai példák és brit dilemmák

A banki extraprofitadó ismét napirendre került Nagy-Britanniában. A kormány a bankok és olajtársaságok rendkívüli nyereségét adóztatná meg.

A vita középpontjában az áll, hogy a magas kamatokból származó bevétel valódi teljesítmény eredménye-e. Vagy inkább olyan piaci helyzeté, amelyet a lakosság finanszíroz.

Miért nőtt meg ennyire a bankok profitja?

Az Egyesült Királyság négy legnagyobb bankja öt év alatt körülbelül 200 milliárd font adózás előtti profitot termelt.

A magas kamatkörnyezet jelentősen növelte a hitelek és betétek közötti különbséget. A bankok így sokkal többet kerestek a jelzáloghiteleken.

Közben a háztartások emelkedő törlesztőrészletekkel és dráguló energiával szembesültek. A szakszervezetek szerint ezért indokolt lenne nagyobb közteherviselést kérni a pénzintézetektől.

Spanyolországban működött, de nem vita nélkül

Spanyolország 2022-ben vezetett be különadót. A cél két év alatt 3 milliárd euró beszedése volt.

A 4,8 százalékos teher a nagy bankok belföldi bevételeit érintette. Az első évben 1,3 milliárd, 2024-ben pedig 1,7 milliárd euró folyt be.

A szabályozást később 2027-ig meghosszabbították. A bankok és érdekképviseleteik azonban jogi úton támadták az intézkedést.

Az Európai Központi Bank szerint az adó gyengítheti a pénzintézetek tőkehelyzetét. Ez később drágább hiteleket okozhat.

Litvánia a védelmi kiadásokat finanszírozta

Litvánia 2023-ban a korábbi átlagot jelentősen meghaladó kamatjövedelemre vetett ki 60 százalékos adót.

Az intézkedés két év alatt csaknem 500 millió eurót hozott. A bevételt infrastruktúrára és védelmi célokra fordították.

Az újonnan kihelyezett hiteleket kivonták az adó alapjából. Így próbálták elkerülni, hogy a bankok visszafogják a hitelnyújtást.

Csehország és Olaszország tanulsága

Csehországban a várt bevétel messze elmaradt a tervektől. A kormány több mint 30 milliárd koronára számított, végül körülbelül 1 milliárd érkezett.

Olaszországban a kezdeti, 40 százalékos javaslat komoly piaci esést váltott ki. A bankok végül tartalékot képezhettek adófizetés helyett.

Ez jól mutatja, hogy a látványos adóötlet nem feltétlenül jelent biztos költségvetési bevételt.

Mit jelenthetne mindez Nagy-Britanniában?

Egy civil szervezet számításai szerint a brit állam akár 10,9 milliárd fontot is beszedhetne cseh mintára.

Más modellek 2,2 és 6,95 milliárd font közötti bevételt valószínűsítenek. Ezt a kormány a megélhetési költségek enyhítésére fordíthatná.

A bankszektor viszont már most is különadót és társaságiadó-pótlékot fizet. Érdekképviselete szerint egy új teher rontaná London nemzetközi versenyképességét.

A banki extraprofitadó Európában többféle eredményt hozott. A döntéshozóknak ezért nemcsak a bevételt, hanem a hitelkamatok és a beruházások várható alakulását is mérlegelniük kell.