Brexit: A brüsszeli vihar, amely megváltoztatta az Európai Uniót
2016. június 23-án éjjel vihar tört ki Brüsszel felett. A villámok csaptak az EU központja felett, és a politikai időjárás is viharos volt. Másnapra a brit szavazás eredménye ismert lett: az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. A brexit hatása valóban felszámolta volna a nyugati világ legnagyobb politikai és gazdasági integrációját?
Nigel Farage akkor vezetője az UKIP-nek, azonnal kijelentette, hogy az EU „halott”. Marine Le Pen, Geert Wilders és Matteo Salvini hasonlóan hangosan élt a kilépési gondolattal. A bolgár Boyko Borissov szerint csak Bulgária, Románia és Görögország maradna, ha elindulna a dominóeffektus.
A vihar után: a kilépés, amely nem indított dominóeffektust
A Frexit, Nexit és Swexit még csak szavak maradtak. Egyetlen ország sem követte az Egyesült Királyságot. Michael Roth, Németország korábbi európai minisztere szerint a brexit alapvetően megváltoztatta az EU-t: a kilépés többé nem megoldás, hanem figyelmeztetés.
A tapasztalat olyan káros, költséges és bonyolult volt, hogy az EU-ban senki sem akarta megismételni. Ehelyett most éppen ellenkezőleg: országok sorban állnak a csatlakozásra. Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump fenyegetései sürgetik a bővítést.
Moldova és Ukrajna csatlakozási tárgyalásai elindultak. Izland népszavazást tervez, Norvégiában pedig nő a támogatás. Heather Grabbe, a Korábbi Európai Bizottság tanácsadója szerint az Egyesült Királyság már lecsúszott az EU prioritásai között.
A biztonsági fordulat: a brexit váratlan hozadéka
Charles Michel, az Európa Tanács korábbi elnöke sajnálja a brit döntést, de elismeri: a brexit megkönnyítette a döntéshozatalt. Az EU aktívabbá vált a védelmi és biztonsági politikában, ami hasznos felkészülés volt Oroszország inváziójára.
2021 márciusában létrehozták a Európai Békétámogatási Eszközt, amely eredetileg 5 milliárd eurós volt, mára pedig 17 milliárd euróra nőtt. Ez finanszírozza a katonai felszerelést és a támogatást Ukrajnának.
Amikor 2022 februárában Oroszország teljes körű támadást indított, az EU és az Egyesült Királyság egységesen állt Ukrajna mellé. Michel szerint „szisztematikusan, spontán nagyon közel álltunk egymáshoz, bonyolult előkészítő eszközök nélkül”.
A kormányozhatóság kihívásai
Ugyanakkor Michel hiányolja a brit befolyást a gazdasági politikában és a technológia szabályozásában, különösen a mesterséges intelligencia területén. Nicola Procaccini, az Európai Konzervatívok és Reformistok társelnöke egyetért: „Hiányoljuk őket, de tiszteletben tartjuk a brit nép döntését.”
Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke korábban a euró övezet elhagyását javasolta, de mára már aktív szereplője a jobboldali EU-koalíciónak. Procaccini szerint a konzervatív erők vannak fölényben, az új deportációs törvény is ezt mutatja.
Új kezdet: a brexit utáni EU-brit kapcsolatok
Az EU-brit kapcsolatok ma nyugodtak. Július 22-én „reset” csúcsot tartanak, céljuk állat-egészségügyi megállapodás, az emissziós kereskedelem összekapcsolása és ifjúsági mobilitási program létrehozása.
Roth, önmaga szerint „brexit-sólyom”, szerint a kapcsolatok „elég jók – valójobban, mint sokan várták”. Az EU már nem kell, hogy brit kivételességet kezeljen intézményein belül.
Michel szerint az EU pozitív szellemben reagálná, ha az Egyesült Királyság visszatérne. De hozzáteszi: személyes meggyőződése szerint az Egyesült Királyság „gyengébb” volt, mint amikor tag volt.
Egy diplomatának sincs nosztalgiája: „Sok kérdésen nagyon hasonlóan gondolkodtunk. De ez tény, így nincs nosztalgia.”
Te mit gondolsz? Visszatérhetne-e valaha is az Egyesült Királyság az Európai Unióba, vagy a brexit végleg új fejezetet nyitott a történelemben?