Rick és Morty: amikor a „Rick Potion #9” valódi horrorba fordul
A Rick és Morty legtöbbször őrült sci-fi-kalandokkal és popkulturális poénokkal szórakoztat. A „Rick Potion #9” azonban ennél jóval sötétebb epizód. Egy rosszul sikerült szerelmi bájital után nemcsak a világ változik meg, hanem a sorozat teljes hangulata is.
Egy ártatlan szerelmi bájital rémálma
Morty szeretné elnyerni Jessica figyelmét. Ezért megkéri Ricket, hogy készítsen neki egy szerelmi szérumot. A terv kezdetben működik, ám Jessica influenzája miatt a hatás gyorsan terjedni kezd.
Az iskola diákjai és tanárai mind Morty után kezdenek vágyakozni. A helyzet kínosból hamarosan életveszélyessé válik. Rick természetesen nem pánikol. Inkább újabb, még kockázatosabb megoldással próbálkozik.
A következő ellenszer imádkozósáska-DNS-t használ. Ettől minden ember förtelmes, rovarszerű szörnnyé változik. A testhorror látványa meglepően nyers. A sorozat itt már nem csupán a tudomány veszélyeiről viccelődik.
Rick és Morty legsötétebb fordulata
Rick végül újabb kezelést készít. Az emberek ismét emberré válnak, de az epizód nem kínál valódi megkönnyebbülést. A világ közben egy Cronenberg-filmeket idéző, hússal és csápokkal teli rémálommá változik.
A legmegrázóbb fordulat ezután következik. Rick és Morty egy balesetben meghalnak. A szörnyvilág saját változatai eltemetik őket, majd elfoglalják a helyüket.
Ez az a pillanat, amikor a sorozat megmutatja, hogy a dimenziók közötti utazásnak súlyos ára lehet.
Az epizód, amely átírta a sorozat szabályait
A „Rick Potion #9” azt sugallja, hogy Rick számára egy teljes világ elvesztése sem jelent valódi tragédiát. Végtelen univerzumok léteznek, ezért mindig található egy másik valóság.
Morty azonban nem tud ilyen könnyen továbblépni. A zárójelenet csendes zenéje és üres tekintete megmutatja, milyen lelki árat fizetett. A történet szerint a következmények akkor is megmaradnak, ha a szereplők új életet kezdenek.
Ezért működik ennyire jól a Rick és Morty egyik legsötétebb epizódja. Egyszerre groteszk, vicces és nyugtalanító. Talán éppen ez teszi időtállóvá: a poénok mögött ott marad a kérdés, hogy egy végtelen multiverzumban valóban számít-e bármi.