Ice Cream Man: Eli Roth új, véres nyári rémálma – de tényleg mi a fene történik a fagyival?

Nyáron mindenki a hűsítő ízeket keresi, nem a felcsavarodott testhorrort. Mégis: az Ice Cream Man pont arra kérdez rá, hogy a fagylaltos tragédia lehet-e rémálom. Eli Roth neve már önmagában garancia a túlkapásra, de itt a koncepció különösen csavaros. Ice Cream Man alatt egy „kedves” fagyivendég fertőzi meg a gyerekeket.

Ha szereted az olyan filmeket, ahol a horror és a fekete humor összekapaszkodik, akkor az Ice Cream Man valószínűleg az izgalmi zónádban lesz. És igen, a trailer alapján nem finomkodik. Inkább szétterül a kín és a groteszk, mint a csokiöntet a tölcsérben.

Mi az az Ice Cream Man?

A sztori egyszerűnek indul: nyári nap, csilingelő fagylaltos kocsi, szülők szemezés a „csak egy gombóc” reményével. A film azonban ezt fordítja ki. Ari Millen játssza a Fagyis Man-t, aki valójában nem édességet árul.

Az Ice Cream Man egy idilli külvárost mutat be, ahol a gyerekek hideg falatoktól olyan állapotba kerülnek, ami már nem játék. A finomnak tűnő csemege gyilkos ösztönöket ébreszt, miközben a humor gyakran csak rátesz még egy lapáttal a kellemetlen érzésre. Itt jön a testhorror és a „játékos” borzalom keveréke.

Roth filmje az első alkotása a The Horror Section Banner égisze alatt, ami egy 2025 márciusában alapított márka. A koncepciójuk eléggé egyenes: őrült műfaji tartalmak, horrorközpontú élmények, és egy adag kultúraszag.

Az Ice Cream Man folytatás?

Nem. Az Ice Cream Man egy önálló film, nincs kapcsolata a korábbi, 1995-ös fekete komédia slasherrel, és egy 2024-es, életrajzi rövidfilmhez sem köthető. Magyarul: nem kell előtanulmányt tartani, elég bedőlni a nyári rémálomnak.

Ugye lesz Ice Cream Man premier?

Igen: az Ice Cream Man nemzetközi mozipremierje augusztus 7. A film hossza mindössze 86 perc. Ez jó hír azoknak, akik nem szeretnek két és fél órán át túlélni egy borzalmas ötletet.

Én személy szerint szeretem, amikor a műfaj nem csak „megráz”, hanem közben el is nevetet, aztán utána fészkelődik a gyomromban a gondolat, hogy „oké, ezt most tényleg így gondolták”. Neked mennyire fér bele a horror-komédia kombó: inkább kacsintás, vagy már túl sok a csillogó fagyi a sötétben?