Európai infláció: meglepetések augusztusban, és mit várhatunk tovább?

H1: Európai infláció: meglepetések augusztusban, és mit várhatunk tovább?

Miközben a nyár lassan a végéhez közeledik, a gazdasági adatok is érdekes fordulatot vettek. Augusztusban a eurozóna infláció ismét megmutatta, hogy mennyire kiszámíthatatlan lehet. Franciaország, Spanyolország és Olaszország adatai egyaránt 0,1%-kal maradtak el a várakozásoktól – vajon ez a stabilizáció jele, vagy csak egy pihenő állomás?

Az adatok alapján úgy tűnik, az árak növekedése lassan beállt a kontinensen. Nézzük csak meg, mi is történt pontosan!

A számok mögött: országonkénti áttekintés

Kezdjük a német inflációval, hiszen ez a legnagyobb gazdaság mindig is mérvadó. Júliusban az árak 2,2%-kal emelkedtek egy év alatt, ami egy picivel magasabb, mint júniusi 2%-os adat. Az élelmiszerárak tovább nőttek, de az energia költségek enyhén lefelé húzták a számot. Havibontásban mindössze 0,1%-os emelkedésről számolt be a statisztikai hivatal.

Franciaországban augusztusban a harmonizált infláció csupán 0,8% volt éves szinten. Itt főként a szolgáltatások árainak lassú növekedése húzta le az adatot. Az élelmiszerárak stabilizálódtak, az energiaárak csökkenése pedig mértékletesebbé vált. Havibontásban viszont 0,5%-os áremelkedést regisztráltak.

Spanyolország adatai szerint az árak 2,7%-kal magasabbak voltak augusztusban, mint egy évvel korábban. A havi adat változatlan maradt. Olaszországban 1,7%-os éves inflációt mértek, ami enyhén alacsonyabb a júliusi értéknél. Itt is az energiaárak csökkenése enyhítette az inflációt, míg az élelmiszerárak növekedése felgyorsult.

Mit jelent ez az EKB számára?

A legújabb adatok alapján úgy tűnik, az Európai Központi Bank elégedett lehet az árfolyam-stabilitással a eurozónában. Nem felejtsük el, hogy a bank legfontosabb küldetése az infláció 2%-os célba juttatása.

A júliusi ülés jegyzőkönyveiből kiderül, hogy a bank vezetői „a legtöbb tag szerint az inflációs kilátások körüli kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottak”. Ez egyértelműen pozitív jelzés.

Eddig nyolcszor csökkentettek a kulcskamatokon, és június óta a betéti kamat 2%-on van. De vajon folytatódik a lazítás?

A jegyzőkönyv tartalmaz figyelmeztetéseket is: a globális kereskedelmi feszültségek további eszkalációja kockázatot jelenthet a gazdasági növekedésre. „Ez csökkentheti az exportot, és visszavetheti a beruházásokat és fogyasztást” – olvashatjuk a jelentésben.

Mi várható szeptemberben?

A legtöbb elemző szerint szeptemberi kamatcsökkentés nem valószínű. De van, aki másképp gondolja. Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza szerint még túl korai kizárni a szeptemberi csökkentést. Kockázati tényezőként említi az USA és az EU közötti kereskedelmi megállapodás bizonytalanságát, a francia költségvetési aggodalmakat és az euró erősödését.

„Még ha ellentmondásosnak is tűnhet a eurozóna gazdaságának ellenálló képessége fényében, még mindig nem zárnánk ki egy további biztosítási kamatcsökkentést” – mondja Brzeski. Az elv ugyanis az, hogy „ez nem ártana, de végül hasznos is lehetne.”

Érdekes kérdés, hogy vajon a jelenlegi stabilizáció tartós lesz-e, vagy csak egy átmeneti nyugalmi állapotról van szó. A gazdasági mutatók most úgy tűnnek, mintha levegőt vennének egy újabb fordulat előtt. Te mit gondolsz, merre haladhat tovább az európai gazdaság?