Bankadó: indokolt lehet a brit bankok extraprofitjának megadóztatása?

A bankadó ismét a brit politikai vita középpontjába került. John Healey tervei szerint a kormány jelentősen növelné a pénzintézetek különadóját. A kérdés az, hogy ez valódi közteherviselést hoz-e, vagy csak újabb politikai üzenet marad.

Miért kerültek célkeresztbe a bankok?

Nagy-Britannia négy legnagyobb bankja 2026 első felében körülbelül 29 milliárd font profitot termelt. Ez egy év alatt ötödös növekedést jelent. A bevétel jelentős része nem jobb szolgáltatásokból származik.

A magas kamatkörnyezet a hitelfelvevők terheit növelte. Közben a bankok jelentős kamatbevételhez jutottak jegybanki tartalékaik után. Ennek költsége végső soron az államra és az adófizetőkre hárul.

Ez a helyzet kívülről nézve nehezen indokolható. A háztartások drágábban jutnak hitelhez. A megtakarítók pedig gyakran nem kapnak arányos kamatot betéteik után.

Mekkora lehetne az új bankadó?

A brit kormány a banki pótlékot 3 százalékról 8 százalékra emelheti. Ez évente nagyjából 2 milliárd font többletbevételt jelentene. Az összeg azonban eltörpül a szektor teljes nyeresége mellett.

A pénzintézetek szerint már most is magasabb adókat fizetnek más vállalatoknál. Azt is állítják, hogy a nagyobb teher visszafogná a hitelezést. Ez a figyelmeztetés azonban nem teljesen meggyőző.

A brit jegybank adatai szerint a nagy bankok 2026 első negyedévében 7,7 milliárd fontot fordítottak osztalékokra és részvény-visszavásárlásra. Mindez nem akadályozta a hitelezést.

Nem példátlan a szigorúbb fellépés

A bankadó emelése nem feltétlenül radikális vagy piacellenes lépés. Margaret Thatcher kormánya 1981-ben szintén megadóztatta a pénzintézetek rendkívüli nyereségét.

Elemzések szerint egy mérsékelt, 2,5 százalékos illeték a kamatmentes betétek után akár 11 milliárd fontot is hozhatna. Egy szélesebb extraprofitadó ennél is többet termelhetne.

Spanyolország példája szintén érdekes. Ott a bankok bizonyos jövedelmi szint felett különadót fizetnek. A brit modell akár 19 milliárd font bevételt is biztosíthatna.

Közérdek vagy politikai látványosság?

A bankok fontos közszolgáltatást nyújtanak, de közben üzleti vállalkozások is. Ez kettős felelősséget jelent. A pénzügyi szektornak stabilan és társadalmilag felelősen kell működnie.

A 2008-as válság után az adófizetők mentették meg a bankrendszert. Ezért indokolt elvárás, hogy rendkívüli nyereség idején a szektor nagyobb részt vállaljon a közös terhekből.

A bankadó önmagában nem oldja meg Nagy-Britannia gazdasági gondjait. Megfelelő szabályokkal azonban finanszírozhatja az egészségügyet, a szociális ellátást és az államadósság csökkentését. A valódi kérdés az, hogy a politikusok képesek-e ellenállni a pénzügyi lobbi nyomásának.