Taybeh: félelem és bizonytalanság Ciszjordánia keresztény falujában

Taybeh, Ciszjordánia utolsó teljesen keresztény falujaként, évek óta növekvő nyomással néz szembe. A lakók szerint a korlátozások, a telepesek támadásai és a gazdasági nehézségek egyre több család jövőjét bizonytalanítják el.

Elmaradt az olajszüret

Az idei ősz immár a negyedik egymást követő év, amikor a helyiek nem tudják szabadon betakarítani olajbogyóikat. Sok földterület megközelíthetetlen maradt.

Ihab Hassan palesztin keresztény aktivista szerint a lakosság mozgását szigorúan korlátozzák. Közben a telepesek a beszámolók alapján szabadabban járhatnak a környéken.

Az izraeli kormány augusztusban zárt katonai övezetté nyilvánította Taybehet. A döntést a telepesek erőszakos támadásainak megelőzésével indokolták.

A helyiek szerint azonban az intézkedések elsősorban a palesztinokat érintik. A falu így nemcsak a földjeitől, hanem fontos külső kapcsolataitól is elszigetelődik.

A zarándokok hiánya is súlyos teher

A korlátozások miatt zarándokok, újságírók és más látogatók sem léphetnek be szabadon. Ez érzékenyen érinti a turizmusból és a vallási látogatásokból élő családokat.

James Curry püspök szintén aggodalmát fejezte ki. Szerinte a tiltás csökkentheti a helyi bevételeket, miközben a nemzetközi figyelem is gyengülhet.

Ez különösen fájdalmas egy olyan településen, amely évszázadok óta őrzi keresztény örökségét.

Mindennapossá vált a félelem

A beszámolók szerint a támadások Taybeh határain túl is folytatódnak. Egy keresztény családnak el kellett hagynia új otthonát, mások vállalkozásai pedig működésképtelenné váltak.

A faluban körülbelül 1200 ember élhet. Közülük mintegy kétszázan már a távozást fontolgatják. Sokan korábban is külföldre emigráltak.

Hassan hangsúlyozza, hogy a veszély nem kizárólag a keresztényeket érinti. A települések közelében élő muszlim közösségek szintén támadásokról számolnak be.

Nemcsak egy falu jövője a tét

A Save West Bank Christians kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a ciszjordániai keresztény közösségek helyzetére. A kezdeményezés politikai és társadalmi párbeszédet sürget.

A támogatók szerint ezek a közösségek kétezer éve jelen vannak a Szentföldön. Megmaradásuk ezért nem csupán vallási kérdés, hanem a térség kulturális sokszínűségének ügye is.

Taybeh története ma nyitott kérdést hagy maga után: meddig maradhatnak otthon azok, akik generációk óta ugyanazt a földet művelik?