A Himalája alapjai másképp épülnek, mint hittük

Egy százéves elmélet esett most porba, ami eddig magyarázta, hogyan állhatnak a Föld legmagasabb hegyei anélkül, hogy összeomlanának. Új kutatások szerint a Himalája geológiai szerkezete sokkal érdekesebb és bonyolultabb, mint azt korábban feltételeztük.

Képzeld csak el: két óriási kontinens, India és Ázsia, mintegy 50 millió éve ütközik össze, és ebből a hatalmas erőkből születik meg a világ teteje. Eddig az volt az elfogadott teória, hogy az indiai szubkontinens a euroázsiai lemez alá csúszva egyszerűen megduplázta a földkéreg vastagságát a területen, és ez a vastag, de törékeny réteg tartja a hatalmas tömeget. De vajon tényleg így van ez?

A joghurt alatt nem építhetsz hegyet

Az elmélet logikusnak tűnt, de egy nagy problémája volt – ahogy Pietro Sternai, az olaszországi Milano-Bicocca Egyetem geofizikusa is elmondja: „Ha 70 km vastag a földkéreg, akkor annak a legalsó része megpuhul, olyanná válik, mint a joghurt… és nem építhetsz hegyet egy joghurt tetejére.” Körülbelül 40 kilométer mélyen a szilárd kőzetek annyira felmelegednek, hogy képlékenyekké, majdnem folyékonyakká válnak. Egy ilyen alapzat soha nem tudná megtartani a Himalája és a Tibeti-fennsík óriási tömegét.

A titkos összetevő: egy köpenyréteg a szendvicsben

Sternai és csapata számítógépes szimulációkkal modellezte a kontinensek ütközését. Az eredmény megdöbbentő: az elméletileg egymásra pakolt két kérgréteg között valójában egy sűrű, szilárd köpenyanyag réteg található. Az alábújó indiai lemez megolvadt anyagából felkúszó „darabkák” nem a tibeti kéreg aljához, hanem a litoszféra kemény alapjához kapcsolódtak. Ez az anyag olyan, mint a vasbetonban a acélbetétek: a könnyű, úszóképes kéregrétegek biztosítják a felhajtóerőt, a sűrű és szilárd köpenyanyag pedig a szilárdságot és a merevséget. Ez a tökéletes kombináció teszi lehetővé, hogy a hegyek magasabbra nőhessenek és stabilisan álljanak.

Beleférnek a régi rejtélyek az új elméletbe?

Az új modell nem csak elegáns, de meg is magyaráz olyan szeizmikus adatokat és geológiai megfigyeléseket, amik a régi, százéves elmélet mellett teljesen rejtélyesek voltak. Simone Pilia, a szaúdi King Fahd Egyetem tudósa, aki részt vett a kutatásban, így fogalmaz: „A dolgok mostmár értelmet nyernek. A korábban talányosnak tűnt megfigyelések most már könnyen megmagyarázhatók egy olyan modellel, ahol kéreg, köpeny, majd ismét kéger rétegeket találunk.”

Persze, egy ilyen alapvető elmélet megdöntése mindig vitákat vált ki. Egyes kutatók, mint Adam Smith a Glasgói Egyetemről, ellenérzéseiről is beszámol, miszerint az összes korábbi munka a kéreg eredetű anyagban egyezett. Mások, mint Douwe van Hinsbergen holland professzor, viszont úgy véli, ez egy logikus és elegáns új értelmezés, amely nem is annyira meglepő.

Egy dolog biztos: ez a felfedezés új fejezetet nyit a Föld leglenyűgözőbb hegyvonulatának kialakulását illetően. Elképzeled, milyen más titok rejtőzhet még a világ teteje alatt?