Fejlődő országok adósságválsága: a kötvénypiaci vihar újabb terheket hoz
A fejlődő országok adósságválsága ismét a nemzetközi gazdasági viták középpontjába került. A kötvénypiacok turbulenciája világszerte növeli a hitelköltségeket. A legsúlyosabb következményeket azonban azok az államok viselik, amelyeknek kevés befolyásuk van a globális befektetői döntésekre.
Dráguló hitelek, szűkülő mozgástér
A geopolitikai feszültségek és az amerikai költségvetési politika megingatták az állampapírpiacokat. A befektetők kötvényeket adtak el, ez pedig magasabb hozamokat és drágább finanszírozást eredményezett.
A hatás különösen súlyos a globális dél országaiban. A korábbi becslések szerint az adósságszolgálat ezekben az államokban az állami bevételek 45 százalékát is felemésztheti. Az alacsony jövedelmű országoknál ez az arány elérheti a 70 százalékot.
Így kevesebb pénz marad egészségügyre, oktatásra és klímavédelemre. Ez nem pusztán pénzügyi probléma, hanem mindennapi társadalmi következményekkel járó válság.
Reformra szorul a nemzetközi adósságrendszer
Az Afrikai Unió és a G20 több országa évek óta sürgeti a nemzetközi hitelrendszer átalakítását. A koronavírus-járvány idején már születtek átmeneti könnyítések. Ezek azonban nem oldották meg tartósan a problémát.
A helyzetet bonyolítja, hogy ma az adósság jelentős része magánbefektetőknél van. Ez eltér a korábbi válságoktól, amikor az állami hitelezők könnyebben tudtak közös megállapodást kötni.
A nemzetközi adósságválság kezelése ezért politikailag és jogilag is összetett feladat. A hitelezők érdekei gyakran ütköznek a bajba jutott országok fejlesztési céljaival.
Tíz év haladék jelenthetne valódi segítséget
Egy javaslat 27, különösen eladósodott ország számára tízéves adósságszolgálati szünetet biztosítana. A cél az lenne, hogy a törlesztések ne haladják meg az állami bevételek tíz százalékát.
A terv nem teljes adósságleírással számol. Alacsonyabb kamatokkal és hosszabb futamidőkkel mérsékelné a terheket. A program évente mintegy 13 milliárd dollárt szabadíthatna fel klímavédelmi és fejlesztési beruházásokra.
Külön támogatást kaphatnának a természeti katasztrófáknak kitett szigetállamok is. Náluk egy újabb szélsőséges időjárási esemény indíthatná el az ötéves fizetési könnyítést.
A kérdés most az, hogy a G20 következő napirendje mennyire lesz ambiciózus. A fejlődő országok adósságválsága már nem távoli gazdasági ügy. Olyan nemzetközi döntésekre van szükség, amelyek a törlesztések mellett az emberek jövőjét is figyelembe veszik.