Vatikáni kert: nyolcszáz év hagyománya válik organikussá

A vatikáni kert nem csupán különleges történelmi helyszín. Ma is élő, termő terület, ahol a gazdálkodás egyre inkább a természet ritmusát követi.

A Mater Ecclesiae-kolostor melletti veteményesben nem a maximális terméshozam az elsődleges cél. A termesztők a talaj egészségére, a növények természetes fejlődésére és a teremtett világ tiszteletére figyelnek.

A Laudato si’ szellemében gondozzák a földet

A kert művelése szorosan kapcsolódik Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájához. Ennek központi gondolata a teremtés iránti felelősség.

Ennek megfelelően szezonálisan kiválasztott, tanúsított pelletált trágyát használnak. A növényvédő szerek szükségességét jó mezőgazdasági gyakorlatokkal igyekeznek csökkenteni.

A vetésforgó szintén fontos szerepet kap. A zöldbabhoz hasonló hüvelyesek természetes módon kötik meg a nitrogént. Idén tengeri algából készült tápoldattal is kísérleteznek a paradicsomoknál.

Minden beavatkozást gondosan rögzítenek a termesztési naplóban. Ez egyszerre szolgálja az átláthatóságot és a növények biztonságát.

Apácák, kertész és fiatal segítők együtt dolgoznak

A közel 400 négyzetméteren elterülő, négy teraszból álló kertet a Vatikán kertészeti és környezetvédelmi szolgálata felügyeli.

A mindennapi munkát Gilberto Bianchi tapasztalt kertész irányítja. Fiatal munkatársak is segítik, akik fokozatosan megtanulják a szakma apró, gyakorlati fogásait.

A kolostor lakói jelzik, milyen terményekre van szükségük. A döntések során az évszakot és a föld aktuális lehetőségeit is figyelembe veszik.

Az öntözés ma is teljesen kézzel történik. Ez a lassú, figyelmes munka jól illik a kert spirituális környezetéhez.

Szezonális zöldségek és régi citrusfák

A kert termésnaptára szorosan követi az évszakokat. Fokhagyma, bazsalikom, chili, sütőtök, saláta, brokkoli és spenót is terem itt.

A nyár különösen nehéz időszak a hőség miatt. Ilyenkor paradicsom, padlizsán, paprika, zöldbab, cukkini és uborka érik.

A citrusfák körülbelül 150 évesek. Több ritka fajtát oltottak rájuk az évtizedek során. Gyümölcseiket vegyszeres kezelés nélkül termesztik.

A termésből lekvár, kandírozott gyümölcshéj és sütemény készül. Egy részét a vendégek kapják, más részét értékesítik. A zöldségek jótékonysági intézményekhez is eljutnak.

Nyolcszáz éves történet a Vatikán falai között

A vatikáni kert története a középkorig nyúlik vissza. III. Miklós pápa 1277 és 1280 között gyümölcsöst és díszkertet alakíttatott ki az új falak között.

A terület évszázadokon át a pápai udvar ellátását szolgálta. Ma a kolostor mellett folytatja ezt a hagyományt.

A kert gondozása így egyszerre mezőgazdasági feladat és csendes ima. Talán ez adja különleges jelentőségét: a föld művelése itt nem pusztán munka, hanem a felelősség gyakorlása is.