Energiaválság a Duna mentén: a hőhullám az atomenergiát is próbára teszi

Az energiaválság újabb arcát mutatja Romániában és Magyarországon. A rekordhőség és a Duna rendkívül alacsony vízállása az atomerőművek működését is nehezíti.

A folyó mindkét országban fontos szerepet játszik az erőművek hűtésében. A tartós szárazság miatt azonban egyre kevesebb víz áll rendelkezésre. Ez nem feltétlenül jelent közvetlen nukleáris biztonsági kockázatot. Az áramtermelést mégis korlátozhatja.

Románia leállította utolsó működő reaktorát

A cernavodăi atomerőműben a román hatóságok irányított robbantásokkal próbálták növelni a Duna vízszintjét. A cél az volt, hogy elegendő hűtővíz jusson az üzemhez.

A beavatkozás azonban nem hozott tartós megoldást. Az erőmű igazgatója szerint a helyzet nem veszélyezteti az üzem nukleáris biztonságát. A villamosenergia-termelést viszont a folyó alacsony vízállása miatt fel kellett függeszteni.

Románia ezért egy 330 megawattos lignittüzelésű erőművet is újra bekapcsolt. Emellett a szélenergia és a vízenergia termelésére támaszkodik. Utóbbi lehetőségeit azonban szintén korlátozzák az apadó víztározók.

Magyarországon a paksi termelés került nyomás alá

A magyar villamosenergia-termelésben különösen érzékeny pont a paksi atomerőmű. Az atomenergia általában az ország áramtermelésének mintegy 40 százalékát biztosítja.

A beszámoló szerint a négy reaktor közül jelenleg csak egy működik. A rendkívül alacsony dunai vízszint miatt itt is a hűtővíz biztosítása okozza a legnagyobb gondot.

A hatóságok egy víz alatti, gáthoz hasonló akadályt építenek az erőmű közelében. A szerkezet kezdetben 35 ezer köbméter kőből készülhet. Később további 110 ezer köbméter anyagot használnának fel.

A cél az, hogy a folyó vízszintje ne süllyedjen a hűtővíz-csatornánál meghatározott szint alá. Így fokozatosan újraindulhatna a paksi termelés.

Új kérdések az atomenergia jövőjéről

A mostani helyzet rámutat az atomenergia egyik kevésbé ismert kihívására. Az erőművek stabil termelést biztosítanak, működésükhöz azonban megfelelő hűtés szükséges.

Éppen ez teszi összetetté a klímaváltozás korszakát: a hőhullámok idején nő az áramigény, miközben a folyók vízszintje csökken.

Az energiaválság így nem csupán kapacitáshiányról szól. A jövőben az erőművek helyszíne, hűtési rendszere és vízgazdálkodása is stratégiai kérdéssé válhat.