IOR 2025 fenntarthatósági jelentés: fenntartható pénzügyek a közjóért
Az IOR 2025 fenntarthatósági jelentés nem csak egy újabb papír a polcon: a Vatikán pénzügyi intézménye azt próbálja megmutatni, hogy a felelős működés nem fogalom, hanem napi gyakorlat. A jelentés három pillér köré szerveződik: gazdasági felelősség, az emberek iránti gondoskodás és a környezet védelme. Számomra ez a legérdekesebb része: hogyan fér össze a pénzügyi teljesítmény az értékalapú szempontokkal.
Az IOR 2025 fenntarthatósági jelentés szerint a szervezet pénzügyi modellje a jogtudatosabb, hosszú távú értékteremtésre épül, miközben az ESG-szempontokat is egyre tudatosabban építi be a folyamatokba. És persze ott van a hosszú távú kérdés: vajon az értékek tényleg mérhető eredményben csapódnak le?
Mit jelent az IOR 2025 fenntarthatósági jelentés “double materiality” megközelítése?
A jelentés a korábbi kiadványhoz hasonlóan a double materiality értékelésből indul ki. Ez a gondolat úgy fogalmazza meg a fenntarthatóságot, hogy egyszerre nézi a pénzügyi hatásokat és a társadalmi-környezeti következményeket is.
Az alapok a CSRD-elvekből és a Global Reporting Initiative (GRI) standardjaiból jönnek. Ez azért fontos, mert így nem csak “jó szándék” szerepel a kommunikációban, hanem keretrendszer is.
Az IOR befektetési politikája pedig kifejezetten hangsúlyozza: a vállalatokkal kapcsolatos kizárásoknál összhangban kell maradni a katolikus hit elveivel. A jelentés szerint az olyan pénzügyi eszközöket, amelyek káros tevékenységekhez kapcsolódnak, kizárják.
Számok és értékteremtés: működik-e a “felelős modell”?
A jelentés szerint az IOR 2025-ben 67,6 millió euró gazdasági értéket teremtett. Ez növekedés a 2024-es, 50 millió eurós értékhez képest. Emellett a nettó profit 51 millió euró volt.
A létrehozott értéket a beszámoló megosztja: a Szentatya 36%-ban részesül, az alkalmazottak 23%-ot kapnak, a beszállítók 14%-kal szerepelnek. A fennmaradó rész a tőke erősítését támogatja.
Az egyik kedvenc “részlet” számomra az, hogy nem áll meg a befektetésnél: a jelentés külön említi a megbízott eszközök kezelésének értékhatását is, amely hozzávetőleg 142,5 millió euró értéket képvisel.
Emberek, környezet és digitális átállás
Az IOR 2025 fenntarthatósági jelentés hangsúlyozza a személyzet fejlesztését is. 2025-ben az alkalmazottak több mint 2700 óra technikai és szakterületi képzést kaptak. Ebből 300 órán felüli rész a megfelelőségre, kockázatkezelésre és auditálásra ment, emellett vallási képzést is említenek.
Környezetoldalon energiahatékonysági lépések és megújuló energiaforrások is szerepelnek. A papírfogyasztást 37%-kal csökkentették a digitális átállás és az online szolgáltatás fejlesztése révén. A jelentés szerint a keletkező hulladékot visszanyerési folyamatokba irányítják.
Amikor ilyen számokat látok, mindig felteszem magamnak a kérdést: ez egy működő rendszer, vagy csak jól csomagolt kommunikáció? Az IOR 2025 fenntarthatósági jelentés alapján úgy tűnik, az irány valódi—de a következő évek mérései adják majd meg a végső választ.