ADHD-gyógyszerek: Túl könnyen kapják a gyerekek?

Gondoltál már arra, hogy milyen gyorsan kerülnek manapság gyógyszeres kezelésre a figyelemzavaros gyerekek? Egy friss, nagy létszámú amerikai kutatás riasztó adatokat hozott napvilágra, amely szerint a kisgyermekek túl gyorsan, túl könnyen kapnak ADHD-gyógyszereket, holott a szakmai irányelvek egyértelműen más utat javasolnak.

A tanulmány, amely közel 10 000 gyermek adatait elemezte, azt találta, hogy a négy-öt éves korban newly diagnosed ADHD-val diagnosztizált gyerekek 42,2%-a már a diagnózist követő egy hónapon belül gyógyszert kapott. Ez aggasztó, hiszen a hivatalos protokollok szerint ebben a korcsoportban az első lépésnek hat hónapos viselkedésterápiás kezelés kellene, hogy legyen. Csak minden tizedik gyereknél történt meg ez a terápiás előkészítés.

Miért is fontos a terápia az első lépés?

Dr. Yair Bannett, a Stanford Egyetem professzora és a kutatás vezetője hangsúlyozza: a viselkedésterápiás megközelítésnek „óriási pozitív hatása van a gyermekre és a családra is”. A terápia során a gyerekek olyan készségeket és mindennapi rutinokat sajátítanak el, amelyek segítenek a jobb koncentrációban és a mindennapok könnyebb intézésében. A gyógyszeres kezelés – mint a Ritalin vagy a Concerta – ugyan hatékonyan csökkentheti a hiperaktivitás és a figyelemhiány tüneteit, de önmagában nem adja meg a gyermeknek azokat az eszközöket, amellyel hosszú távon is boldogulni tud.

Hol van a probléma gyökere?

Az egyik legnagyobb kihívás valószínűleg a hozzáférési probléma. A viselkedésterápiához szükséges szakemberek hiánya, a hosszú várólisták és talán a szülők türelmetlensége is hozzájárulhat ahhoz, hogy az orvosok a gyorsabbnak tűnő gyógyszeres megoldás felé fordulnak. Ez különösen érthető egy túlterhelt egészségügyi rendszerben. De vajon ez a helyes út?

A kutatók egyértelműen hangsúlyozzák, hogy nem a gyógyszerek biztonságát vonják kétségbe. A probléma inkább az, hogy a stimuláns gyógyszerek gyakran mellékhatásokat okoznak – ingerlékenységet, agressziót, érzelmi kiborulásokat –, ami miatt sokan félbe is szakítják a kezelést. A szülők úgy érzik, a mellékhatások túlsúlyban vannak a haszonnal szemben.

És ez itt, Európában is így van?

Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás az Egyesült Államokban készült. Korábbi adatok alapján észak-amerikai gyerekek sokkal gyakrabban kapnak ADHD-gyógyszert, mint európai társaik. Nálunk talán erősebb a óvatosság és a terápiás megközelítés? Vagy lassan mi is ebbe az irányba veszünk? Ez egy nyitott kérdés, amelyre minden szülőnek, orvosnak és döntéshozónak érdemes gondolkodnia.

Sosem szabad elfelejteni, ahogy Dr. Bannett is mondta: „Sosem tekinthetjük a gyógyszert az ADHD egyetlen megoldásának.” A gyermekek jövője arról szól, hogy megtanulják kezelni a kihívásaikat, nem pedig arról, hogy a tüneteiket elnyomják. A gyógyszer lehet egy fontos eszköz a eszköztárban, de soha ne legyen az egyetlen.

Te mit gondolsz? Mennyire van jelen ez a tendencia a magyar gyakorlatban?