A brit acélipar villamosenergia-költségei ismét versenyhátrányt okoznak

A brit acélipar villamosenergia-költségei újra jelentősen meghaladják több európai versenytárs kiadásait. Az Egyesült Királyságban ez nem csupán energiapolitikai kérdés. A magas árak az exportot, a beruházásokat és az ipar jövőjét is veszélyeztetik.

Harminc font a különbség Franciaországhoz képest

Az UK Steel elemzése szerint a brit gyártók csaknem 30 fonttal többet fizetnek megawattóránként francia versenytársaiknál. Ez három éve nem látott különbség.

A német iparhoz képest kisebb, de még mindig jelentős a hátrány. A brit vállalatok körülbelül 12 fonttal magasabb áramköltséggel dolgoznak megawattóránként.

A helyzetet a globális gázárak emelkedése tovább súlyosbította. A brit energiapiacon ugyanis a földgáz ára gyakran az olcsóbban termelő források, például a szél- és napenergia árát is meghatározza.

Ez elsőre különösen furcsának tűnik egy olyan országban, amely komoly megújulóenergia-potenciállal rendelkezik.

Miért kerül ennyibe a brit áram?

Franciaországban az atomreaktorok fontos szerepet játszanak az áramárak alakításában. Németországban továbbra is jelentős a szénalapú energiatermelés. A brit rendszer ezzel szemben erősebben kitett a földgázpiac változásainak.

A magas energiaárak különösen fájdalmasak az elektromos ívkemencéket használó acélművek számára. Ezek a technológiák tisztább acélgyártást tesznek lehetővé, ám nagy mennyiségű villamos energiát igényelnek.

A különbség 2022-ben még drámaibb volt. Akkor az orosz–ukrán háború miatt a francia és brit árak között 153 fontos eltérés alakult ki megawattóránként. Tavaly ez 18 fontra mérséklődött, most viszont ismét növekedni kezdett.

Az exportpiac is veszélybe kerülhet

A brit acéltermelés szempontjából az európai piac kiemelten fontos. Az Egyesült Királyság acélexportjának körülbelül 75 százaléka az Európai Unióba kerül. Ennek értéke hozzávetőleg hárommilliárd font.

Ha a brit gyártók tartósan drágábban termelnek, nehezebben tudnak versenyezni az uniós beszállítókkal. Ez idővel üzembezárásokhoz és elmaradó fejlesztésekhez vezethet.

Állami támogatás vagy olcsóbb energia?

A kormány már csökkentette az ipari vállalatokra rakódó energiapolitikai terhek egy részét. A kabinet szerint több mint tízezer gyártó akár 25 százalékos számlacsökkenést is elérhet.

Az UK Steel azonban közvetlen ársapkát sürget. Javaslatuk évente körülbelül 51 millió fontba kerülne. A kormány akkor fizetné a különbözetet, amikor az árak egy meghatározott szint fölé emelkednek.

Hosszabb távon az új megújuló kapacitások jelenthetnek megoldást. Rövid távon viszont ezek kiépítése lassú és költséges. A brit acélipar villamosenergia-költségei így továbbra is komoly politikai próbatételt jelentenek. A kérdés az, hogy az állam támogatása átmeneti segítség lesz, vagy tartósan beépül az ipar működésébe.