Az EU migrációs politikája a Nemzetközi Bíróság elött: Emberi jogok és felelősség

Egy jogászcsoport perrel fenyegeti az Európai Uniót a Földközi-tengerben elveszett migránsok élete miatt. A vádak szerint az uniós migrációs politikák emberi jogokat sértettek, és közvetlen felelősséggel tartoznak több ezer halálesetért. Az ügy a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kerül, ami történelmi fordulathoz vezethet az EU migrációs válságkezelésében.

Számokban a migrációs válság

A menekültek Földközi-tengeri átkelésének statisztikái riasztó képet mutatnak. Az UNCHR adatai szerint 2014-ben 225.455 érkező mellett 3.538 halott és eltűnt volt. 2015-ben az érkezők száma 1.032.408-ra ugrott, a halálesetek száma pedig 3.771-re. A következő évben az érkezések megfeleződtek, de a halálesetek drámai módon 5.096-ra nőttek. Az utóbbi két évben az EU intézkedéseinek hatására mind az érkezések, mind a halálesetek száma csökkent.

Vádak az EU ellen

A jogászok 243 oldalas dokumentumban részletezik, hogy az EU és tagállamai felelősek több mint 12.000 migráns haláláért. Az vád szerint az unió „mindenáron akarta megállítani a líbiai migrációs áramlatot”, és a mentési operációk helyett „koncentrációs tábor-szerű detenciós létesítményekbe történő kényszerátvitelt szerveztek”.

Konkrét politikák a vádak hátterében

A vádak középpontjában a 2014-es politikai váltás áll, amikor a Mare Nostrum helyett a Triton hadművelet lépett életbe. Ez mentési kapacitás hiányt okozott a líbiai partok előtt. Emellett Olaszország és más EU-s országok üldözik a migránsokat mentő NGO-kat. A dokumentum szerint Merkel, Macron és más EU-vezetők ismertek a kockázatokat, de a líbiai partőrség támogatása mégis halálos következményekkel járt.

Az EU válasza

Az Európai Bizottság határozottan visszautasítja a vádakat. Szóvivőjük, Natasha Bertaud hangsúlyozta, hogy az EU akciói életeket mentettek. A bizottság szerint nem az uniós politikák, hanem az embercsempészek „kegyetlen és veszélyes üzleti modellje” az oka a tragédiáknak. Franciaország szerint a pernek „nincs értelme és jogalapja”, Spanyolország pedig hangsúlyozza, hogy mindent megtesznek a migránsok helyzetének javításáért.

A politikai helyzet bonyolítja a képet

A populista pártok növekedése tovább bonyolítja a migrációs politikát. Matteo Salvini olasz alelnök például bezárta az olasz kikötőket az NGO-mentőhajók előtt, és akár 5.500 eurós bírságot is tervez a partraszállt migránsokért. Ez éles ellentétben áll az EU emberjogi kötelezettségeivel.

Jean-Claude Juncker, az akkori bizottsági elnök már 2015-ben hibásnak nevezte a Mare Nostrum befejezését, és háromszorosára növelte az EU mentési kapacitását. Nehéz azonban az egész EU-t egy kalap alá venni – míg egyes országok falakat építenek, mások jelentős erőfeszítéseket tesznek a migránsok integrációjáért. A végső döntés most Fatou Bensouda, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészén múlik, akinek össze kell súlyoznia ezeket az ellentmondásokat.