Az „egészséges betegség” – Hogyan segítik a tudományos fejlődést a magánvállalkozások

A modern orvostudomány szokatlan új irányt vett: nem csak a betegségek gyógyítását, hanem a tudatos fertőzésre is több millió forintot költ, hogy gyorsabban fejlesszenek ki oltásokat. A következő cikkben megvizsgáljuk, hogyan működnek ezek a „human challenge” kísérletek, és miért váltak elérhetővé a koronavírus-járvány után.

A Vaccinopolis titkos világa

Az Antwerp város határán, a Belgáriában egy látszólag egyszerű, üvegborítású épület áll, amely a Vaccinopolis nevet viseli. Ez a €20 millió értékű korszerű létesítmény nem szállodai komplexum, hanem egy olyan kísérleti központ, ahol a tudósok szándékosan fertőznek meg embereket a tudományos fejlődés érdekében.

A házban 30 magánhálózati szobával rendelkezik, mindegyik saját fürdőszobával, hűtővel és mikrovelemmel. A létesítmény képes a bioszint biztonsági szint 3 patogenekkel való kísérletek lebonyolítására, beleértve a koronavírust és a tuberkulózis károsító okozóit is. A résztvevők egy-egy levegőszűrővel ellátott, negatív nyomású szobában élnek, miközben a tudósok figyelik az egészségi állapotukat.

Miért szándékosan betegeznek embereket?

A human challenge kísérletek története Edward Jennerhez vezethető vissza, aki a vacsinálás úttörőjének számít. A 18. században a húsköpés vírust általánosította a kisgyermekre, majd többször kimutatott nála a vörös himlő vírust, hogy biztosítsa az immunitást. Ez a megoldás végül megmentette milliók életét a vörös himlő járványok idején.

A modern kísérletek azonban sokkal pontosabban vannak szervezve. A résztvevők kis csoportokba tartoznak, és a tudósok szabályozott mennyiségben adják át a patogént. Ez lehetővé teszi, hogy a kísérleti oltás hatékonyságát gyorsan megállapítsák. A hagyományos klinikai vizsgálatokhoz szükséges a nagy létszámú mintavétel, mivel a természetes fertőzödések ritka esetekben fordulnak elő. A human challenge kísérletek ezt a problémát kikerülik, mivel a tudósok szabályozhatják, hogy ki kapja meg a betegséget.

A koronavírus-járvány hatása

A koronavírus-járvány drámai hatással volt a human challenge kísérletek elfogadhatóságára. A járvány súlyos következményei, a magas halálozási arány és a gazdasági károk miatt sok kutató újraértékelt ezeket a kísérleteket. A Londoni Imperial College egyik fertőzésbiológusának, Christopher Chiu-nek vezette a világ első covid-19 human challenge kísérletét 2021-ben, amelyben 36 egészséges önkéntes, 18-30 éves kor közötti személyt érintett.

A kísérlet során a tudósok fedezték fel, hogy még alacsony adagok is okozhatnak fertőzést, de a fiatalabb emberek esetében a tünetek általában enyheek voltak. A kísérlet továbbra is zajlik, és a cél a következő generációs covid-19 oltások tesztelése.

A sebesség előnye

A human challenge kísérletek egyik fő előnye a sebesség. A hagyományos oltóklinikai vizsgálatok hónapokig, sőt évekig is eltarthatnak, mielőtt elegendő adatot gyűjtenek ahhoz, hogy megállapítsák az oltás hatékonyságát. A human challenge kísérletek esetében ez a folyamat jelentősen rövidebb idő alatt zajlik.

Például a norovirus, a híres „télízületi hányinger” kísérleti oltásának tesztelése során a tudósok több mint 100 önkéntesnek adtak inni a vírust tartalmazó turmixokat. A felét egy hónappal korábban beadott kísérleti oltással oltották meg. A kísérlet eredményei hét nap alatt ismertek, és az oltást kapott önkéntesek enyhebb tüneteket mutattak, továbbá kevesebb vírust bocsátottak ki a testükből.

A következő generációs oltások

A human challenge kísérletek nemcsak a covid-19 oltások fejlesztését segítik, hanem számos más betegség elleni küzdelemben is fontos szerepet játszanak. A malaria, a szivárványos láz, a vérszegénység és más trópusi betegségek elleni oltók fejlődése is ezeknek a kísérleteknek köszönhető.

A következő nagy lépés a „mucosal immunity” vagy nyálkahártya immunitás fejlesztése. Ez az immunrendszer első védelmi vonala, amely a orr, a torok és a tüdő nyálkahártyáján működik. A konvencionális oltások megakadályozzák a betegség kifejlődését, de nem feltétlenül gátolják a fertőzés terjedését. A nyálkahártya oltások, amelyek általában orrspray vagy szájtabletta formájában kerülnek beadásra, a célja, hogy aktiválják az immunválaszt a baktériumok és vírusok általános belépési pontjain.

Az önkéntesek szerepe

A human challenge kísérletek sikere az önkéntesek hajlandóságán múlik. Jake Eberts, egy Washington DC-i tanácsadó, például 2022-ben vett részt egy Shigella baktérium elleni oltás tesztelésében. A Shigella a disentéria kiváltó okozója, amely évente 600 ezer ember életét követeli, és főleg a 5 év alatti gyermekek körében fordul elő.

Eberts azt mondja, hogy a kísérlet ötlete „kicsit ősréműnek” tűnt, de a motivációja a tudományos fejlődés volt. A kísérletért $7350-öt kapta, ami a döntés meghozatalát megkönnyítette. Egy hónappal az oltás beadása után, amiről még mindig nem tudja, hogy ő kapta-e a valódi oltást vagy a placebo-t, bevonult a kísérleti létesítménybe, ahol inni kellett neki a Shigella oldatot tartalmazó italt.

A következő 24 óra alatt a tünetek megjelentek, és Eberts a kísérlet résztvevői közül a legnehezebb esetet mutatta. Az antibiotikumok és a visszatöltés után viszont hétfőn már munkavállalásra képes volt, és két nappal később el lett engedve a létesítményből. Egy év és fél múlva újra önkénteskedett, ezúttal a Zika vírus elleni kísérletben.

Etikai kérdések

A human challenge kísérletek nem voltak nélkülözhetlenek az etikai vitáknak. A második világháború alatt a német és japán kutatók foglyokat használtak ki kísérleteik során, és sok embert megbetegítettek, vagy halált is okoztak. Ez a sötét történelem rész a mai kísérletek körül zajló viták egyik alapját képezi.

A mai kísérletek azonban sokkal szigorúbb szabályoknak vannak alávetve. A résztvevők kiválasztása körültekintőan történik, és a kísérletet végző csapatok biztosítják, hogy a kockázatok minimalizálva legyenek. A kísérlet során mindig van „mentő” kezelés, amely megállíthatja a betegség további fejlődését, ha a tünetek túl súlyosak lesznek.

Néhány etikus elismeri azonban, hogy a korai covid-19 kísérletek figyelmen kívül hagyták a hosszú távú bizonytalanságokat, beleértve a „long covid” kockázatát is. Charles Weijer, a Western University Kanadábeli kutatója szerint a kísérletek során fontos etikai korlátok vonatkoznak, és a covid-19 idején sokan figyelmen kívül hagyták ezeket a korlátokat.

A jövő

A human challenge kísérletek terjedése azt mutatja, hogy a tudományos közösség egyre inkább hajlandó ezeket a kockázatos, de potenciálisan nagy előnnyel járó kísérleteket elvégezni. A 1 Day Sooner nevű amerikai kutatómódszertani szervezet által fenntartott adatbázis több mint 60 folyamatban lévő vagy tervezett kísérletet mutat, amelyek célja a gonorrhoea, a sárgaláz, a fodros fonálférgés és a horogfonálférgés elleni potenciális kezelések fejlesztése.

A kísérletek sikerének kulcsa az önkéntesek folyamatos bátorítása. A fizetés, bár fontos, általában nem a fő motiváció. Eberts szerint az önzetlenség a legfontosabb motor: „Valahogy megnyerte a kozmikus lotteriját, és jó volt visszaadni valamit.”

A human challenge kísérletek a modern orvostudomány egyik legérdekesebb fejlődési iránya. Bár a kockázatok léteznek, a potenciális előnyök – gyorsabb oltásfejlesztés, pontosabb adatok, hatékonyabb fertőzésgátlás – arra ösztönöznek a kutatókat, hogy ezeket a kísérleteket továbbra is folytatják. A jövőben talán ezek a kísérletek segítenek megőrizni életünket olyan betegségektől, amelyek ma még mindig súlyos veszélyt jelentenek a világ sok részén.