Megélhetési válság Nagy-Britanniában: több ezer fonttal nőttek a háztartási költségek

A megélhetési válság Nagy-Britanniában már nem csupán politikai jelszó. Egy friss elemzés szerint az átlagos brit háztartások 2021 óta közel 14 ezer fonttal többet fizettek lakhatásra, energiára és vízre.

Évi csaknem 2800 fonttal kerül többe az élet

A szakszervezeti szövetség, a TUC hivatalos statisztikák alapján vizsgálta a költségek változását. Számításaik szerint egy háztartás átlagosan 13 961 fonttal költött többet az elmúlt öt évben.

Ez évente körülbelül 2792 fontos többletet jelent. A drágulást az infláció, a magasabb kamatok és az energiaárak sokkja is erősítette.

A legnagyobb terhet a jelzáloghitelesek viselték. Ők átlagosan 9034 fonttal fizettek többet a törlesztésre. A hitellel rendelkezők további 1911 fontos költségnövekedést tapasztaltak.

Az energia és a lakhatás is nyomást gyakorol

Az áram- és gázszámlák 2021 óta átlagosan 2644 fonttal emelkedtek. A vízdíjak ugyan kisebb tételt jelentenek, de így is 372 fonttal növelték a kiadásokat.

A bérlők helyzete sem kedvezőbb. A lakbérek gyorsabban nőttek a jelzálogköltségeknél. Ez arra utalhat, hogy a tulajdonosok részben továbbhárítják a magasabb finanszírozási terheket.

A mindennapi kiadásoknál ez már nem apró korrekció, hanem tartós életszínvonal-romlás.

Visszafogott fogyasztás, lassuló gazdaság

A háztartások óvatosabbá váltak. A fogyasztás növekedése Nagy-Britanniában a leggyengébbek közé tartozik a G7 országai között.

A magas számlák miatt kevesebb pénz jut üzletekre, vendéglátásra és szabadidős programokra. Ez a brit főutcák forgalmán és a vállalkozások teljesítményén is érződik.

A TUC szerint a kormánynak olyan költségvetési csomagra lenne szüksége, amely közvetlenül segíti a dolgozókat. Felmerült egy szociális energiadíj, az üzemanyagadó befagyasztása és a lakhatási támogatások emelése is.

Milyen megoldásokat mérlegelhet a kormány?

A javaslatok között szerepel a magánlakbérek emelkedésének korlátozása. Emellett egy legfeljebb 2000 fontos éves energiaköltség-plafont is bevezetnének.

Az IPPR kutatóintézet főként a vagyonosabb rétegek nagyobb adóztatásából teremtene elő forrásokat. A szervezet szerint a tőkenyereség-adó módosítása akár 16 milliárd fontot is hozhatna.

A kormány mozgástere azonban korlátozott. A növekvő államadósság és a magas hitelköltségek miatt a pénzügyminiszter szűk költségvetést tervezhet.

A megélhetési válság Nagy-Britanniában ezért nehéz politikai egyensúlyt teremt. A kabinetnek egyszerre kellene segítenie a családokat, támogatnia a vállalkozásokat és megnyugtatnia a pénzpiacokat. A kérdés az, hogy ebből mennyi jut majd valódi segítségként a háztartásokhoz.