Nemzetközi szakértők szerint genocidium zajlik Gázában – egy EU-biztos is egyetért

Egy nemzetközi szakértői csoport, a Nemzetközi Genocidium Szakértők Társasága (IAGS) mostanában hozott egy rendkívül súlyos nyilatkozatot. Eszerint Izrael cselekedetei Gázában megfelelnek a genocidium jogi meghatározásának. Ez a kijelentés nem csupán egy szakmai testület véleménye, hanem egyre hangosabbá váló nemzetközi diskurzus része, amelybe most már az Európai Unió magas rangjú képviselői is belépnek.

Teresa Ribera, az EU környezetügyi biztosa nemrégiben, a párizsi Sciences Po egyetemen tartott beszédében egyértelművé tette: „számos nemzetközi szervezet és szakértő” úgy véli, hogy Izrael genocidiumot követ el. Ribera hangsúlyozta, hogy a hallgatás és a tétlenség nem megoldás a jelen helyzetben.

Miért genocidium a szakértők szerint?

A vita gyökere a genocidium jogi fogalmába nyúlik vissza. A szakértők nem faji vagy etnikai elkötelezettségből, hanem a nemzetközi jog betűje alapján hozták meg álláspontjukat. Izrael természetesen elutasítja ezeket a vádakat. Az ország kormánya hangsúlyozza, hogy minden cselekedetük önvédelem, válasz az október 7-ei, mintegy 1200 áldozatot követelő hamasz terrortámadásra. Ez a narratíva azonban egyre nehezebb helyzetbe kerül nemzetközileg, ahogyan a humanitárius helyzet Gázában tovább romlik.

Az EU belső tépelődései

Ribera nem most szólalt meg először hasonló hangnemben. Már egy korábbi, a Politico újságnak adott interjújában is felhívta a figyelmet arra, hogy az Uniónak komolyan meg kell fontolnia az Izraellel kötött Társulási Megállapodás felfüggesztését. Az a javaslata, hogy az ellenző országok egyszerűen tartózkodjanak a szavazáson, radikális, de egyre gyakoribb megoldásként merül fel Brüsszelben.

Érdekes módon Ribera párizsi beszéde nem terjedt ki konkrét intézkedésekre. Inkább az elvnek szentelte magát: a hallgatás elfogadhatatlanságának. Beszédében később átváltott Oroszország ukrajnai háborújára, a geopolitikai feszültségekre és a klímaváltozásra, jelezve, hogy ezek a krízisek összefüggenek. „Mindezek nem csupán szektoriális vagy egyéni fenyegetések, hanem kihívások azon alapvető szabadságjogok és szabadságok ellen, amelyekre társadalmaink és a kapcsolataink épültek” – fogalmazott.

Merre tovább?

A kérdés, ami most mindenkit foglalkoztat: vajon ez a nyílt kritika jelez-e egy fordulópontot az EU Izraellel szembeni politikájában? A Bizottság azonnali kommentárt nem adott, ami talán magáért beszél. A genocidium vádja rendkívül súlyos, és nemzetközi jogi következményekkel is járhat.

Nem arról van szó, hogy valaki oldalt kellene választani egy bonyolult konfliktusban, hanem arról, hogy a nemzetközi közösség miképpen értelmezi és alkalmazza a humanitárius jogot. Vajon a szakértők ítélete és a politikusok bátorsága elegendő lesz ahhoz, hogy a gyakorlatban is változás álljon be? A válasz egyelőre a levegőben leng.