Hova tűnt Macron üzenete? A Signal-ügy folytatódik von der Leyennel
Ha azt hinnéd, hogy az EU legfelsőbb vezetőinek kommunikációja pontosan dokumentálva és nyomon követhető, akkor talán itt az ideje, hogy újragondold. Egy friss eset ismét a bizalmas törlőüzenetek kérdését veti fel Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnök környezetében. Ezúttal nem a Pfizer-ügyről van szó, hanem Emmanuel Macron francia elnök egyik leveléről, amely egyszerűen eltűnt – a Signal alkalmazás „disappearing messages” funkciójának köszönhetően.
Mi is történt pontosan?
A történet egy újságístól indult, aki az EU ombudsmanához fordult, miután a Bizottság nem tudta vagy nem akarta azonosítani Macron elnök üzenetét. A hivatalos magyarázat szerint az üzenet nem került rögzítésre, mert a Signal alkalmazás önkitörölő üzenet funkciója aktív volt von der Leyen elnök telefonján. Vagyis az üzenet olvasás után automatikusan eltűnt.
A Bizottság azt is elmondta, hogy maga von der Leyen és kabinetfőnöke úgy döntött, nincs szükség az üzenet nyilvántartásba vételére – hagyták, hogy eltűnjön. Ez a döntés számos kérdést vet fel a transzparenciáról és az elszámoltathatóságról.
A Pfizer-ügy visszhangja
Ez nem az első alkalom, hogy von der Leyen szöveges üzenetei botrány középpontjába kerülnek. Májusban egy uniós bíróság kimondta, hogy a Bizottság jogszerűtlenül utasította el a hozzáférési kérelmet von der Leyen és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatójának covid idején cserélt üzeneteihez. Akkor is kiderült, hogy a Bizottság átnézte az üzeneteket, majd hagyták, hogy elveszjenek.
Mintha egy mintát kezdenénk kivenni, nem gondolod? Egyre több esetben bukkan fel ez a gyakorlat, ami komoly aggályokat vet fel az EU vezetésének átláthatóságával kapcsolatban.
Mi volt Macron üzenetében?
A kérdéses üzenetet Macron 2024 januárjában küldte, amikor Franciaországot masszív mezőgazdasági tüntetések rendítették meg. Macron régóta ellenzi az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodást, amelyet végül 2023 decemberében kötöttek meg. Az üzenet tartalma továbbra is rejtély, de a körülmények alapján valószínűleg a kereskedelmi megállapodáshoz kapcsolódhatott.
Az ombudsman október közepéig kérte a Bizottságot, hogy tartsanak megbeszélést az ügyről, és október 1-jéig küldjék el a dokumentumokat, amelyek bemutatják, hogyan kezelték a hozzáférési kérelmet.
Hol a határ a magánélet és a nyilvánosság között?
A kérdés mélyebb, mint azt elsőre gondolnánk. Hol húzódik a vonal egy vezető magánélete és a közérdeklődés között? A Signal használata önmagában nem probléma – sőt, a biztonságos kommunikáció fontos. De amikor a legfelsőbb szintű döntéshozók hagyják, hogy a közügyekről szóló kommunikációjuk nyom nélkül eltűnjön, az már komoly demokratikus problémákra hívja fel a figyelmet.
Mit gondolsz, vajon szükséges-e szigorúbb szabályozás az EU vezetőinek digitális kommunikációjára? Vagy ez a magánkommunikáció védelmének szükséges ára?