Boris Johnson és a Konzervatív Párt válsága: A Brexit árnyékában

Míg a brit Konzervatív Párt új vezetőjét, és ezzel együtt az ország miniszterelnökét választja, egyre nyilvánvalóbbá válik a belső demokratikus folyamat és a társadalmi legitimáció közötti szakadék. A párt belső körben dönt, de a külső valóság sokkal keményebb kérdéseket vet fel.

Egy megosztott párt vezetője

A Konzervatív Párt legutóbbi, május 23-i európai választáson mindössze 8%-os eredményt ért el, ami egyrészt a Brexit utáni helyzetből adódó kényszer, másrészt egyértelmű társadalmi elutasítást jelez. Ennek ellenére minden jel arra utal, hogy a rendkívül ellentmondásos Boris Johnson lesz a párt új vezetője, és ezzel automatikusan az Egyesült Királyság kormányfője.

A Brexit és a pénz kérdése

Johnson legellentmondásosabb ígérete a Brexit-egyezmény újratervezése, beleértve az EU-nak fizetendő, körülbelül 50 milliárd dolláros „elválási számla” megvitatását. Azonban ez az összeg nem csak egy laza megállapodás, hanem egy aláírt szerződés része, amelyet Theresa May kormánya is elfogadott. Emmanuel Macron francia elnök nemrég arra figyelmeztetett, hogy az adósság nem fizetése nemcsak politikai, hanem gazdasági következményekkel is járna Nagy-Britannia számára.

Belső támogatás és stratégiai fordulatok

Johnson pozíciója egyre erősödik a Konzervatív Párton belül. Matt Hancock egészségügyi miniszter, aki korábban maga is indult a vezetői posztért, most nyíltan Johnson mellett állt, azt hangsúlyozva, hogy a párt egységre van szükség. Hasonló gondolat mentén számos más párttag is csatlakozik Johnsonhoz, részben azért, hogy befolyásolni tudják a jövőbeni politikát.

A politikai jövő kérdőjelei

A Konzervatív Párt nemcsak a Brexit miatt áll Johnson mögé, hanem mert esélyt látnak a következő parlamenti választások megnyerésére és a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt legyőzésére. A „no-deal Brexit” lehetősége ijesztően hangzik, de valójában még itt is lehetnek kompromisszumos megoldások, például az Európai Gazdasági Térség (EEA) keretein belül.

Végső soron Boris Johnson szembesül azzal a feladattal, hogy egyesítenie kell egy megosztott pártot és egy megosztott országot. A gazdasági realitások és a politikai nyomás talán enyhíteni fogja a legélesebb Brexit-szövegeket, hiszen senkinek sem érdeke a teljes gazdasági összeomlás. A valódi kérdés az, hogy a politikai ambíciók vajon alulmaradnak-e a common sense hangjával.