ChatGPT adatvédelmi per: nyomon követik-e a felhasználói promptokat?

Régóta tudjuk, hogy az interneten minden kattintás valamilyen szinten nyomot hagy. Most viszont a ChatGPT adatvédelmi per azt állítja, hogy a chatbot-promptok is belekerülhetnek ebbe az összekapcsolható adatáramba. A kaliforniai (csoportos) kereset szerint az OpenAI megosztott felhasználói kéréseket és azonosító információkat olyan követőkön keresztül, mint a Meta és a Google eszközei.

Ez azért különösen kényes, mert a ChatGPT-t sokan nem “általános” keresésre használják. Munkáról, egészségről, pénzről, jogi kérdésekről és lelki támogatásról is kérdezünk. Ha ezek a beszélgetések összekapcsolhatók egy konkrét személlyel, akkor a kockázat nem elméleti.

Hogyan mozoghatott az adat a per szerint?

A kereset középpontjában a webes követőrendszerek állnak. Ezeket a cégek általában arra használják, hogy mérjék a felhasználói aktivitást, és célzott hirdetéseket szolgáljanak ki. A panasz kifejezetten megnevezi a Meta Pixel és a Google Analytics jellegű eszközöket, mondván, hogy a “széles webre” szabott technológiák chatbot-környezetben élesebb adatvédelmi kockázatot jelentenek.

A vád lényege: a promptok (a megírt kérdések) összekapcsolódhatnak azonosítókkal, például e-mail címekkel vagy user ID-val. Egyetlen be nem fejezett gondolat is érzékeny lehet. Ha pedig egy személyhez kötődik, könnyen “profilépítő” üzemanyaggá válik.

Miért fájóbb ez a felhasználóknak?

Hétköznapi Google-lekérdezésnél is van adatvédelem, de a ChatGPT-szál általában intimebb. Az emberek gyakran nem csak “tényeket” keresnek, hanem szöveget kérnek, tanácsot, sőt, tünetekkel kapcsolatos kérdéseket is feltesznek. Itt a kontextus adja a per súlyát.

Az is számít, hogy az OpenAI adatkezelési nyilatkozata szerint gyűjthet és megoszthat bizonyos információkat. A kereset azonban azt állítja: a gyakorlat átléphetett egy jogilag védett határt, különösen akkor, ha a követéshez szükséges beleegyezés nem volt kellően egyértelmű.

Long-tail szempont: a kérdés nem csak az, hogy “gyűjtenek-e adatot”, hanem hogy a ChatGPT adatvédelmi per szerint a promptok milyen mértékben válhatnak nyomon követhető, hirdetési célokra is felhasználható jelölőkké.

Mit tegyen a felhasználó most?

Fontos: az állítások még nem bizonyítottak, a per a bíróságon megy tovább. Az OpenAI a forrás szerint nem reagált azonnal a kért észrevételre. Ettől függetlenül a helyzet jól rámutat egy régi mintára: az AI-élmény “zártnak” tűnik, miközben alatta ugyanaz az internetes adatközeg dolgozik.

Én személy szerint most azt a szabályt követném, hogy ne írj bele azonosítható vagy különösen érzékeny adatot. Név, bankszámlaszám, egészségügyi részletek, jogi tények vagy pénzügyi számok helyett inkább általánosíts. Ha valamit beírunk, indulhat a “nagyobb adatfolyam” gondolata is.

Te mit csinálsz: inkább átalakítod a promptokat anonimizálható formára, vagy bízol abban, hogy a ChatGPT adatvédelmi kérdések gyorsan tisztázódnak?