Csirkebolt-baloldal: tényleg „halálos komolyan” kell vitázni a politikán belül?

Te hogyan szeretnéd a progresszív politikát? Net-zero baloldal vagy inkább identitás-ellenes? Radikális megoldások, vagy szolidaritás, ami a rendfenntartásig is elmegy? Egy francia gyorsétteremvita kapcsán jutott eszembe egy furcsa kérdés: csirkebolt-baloldal vagyok én?

Lehet, hogy ez csak egy én-probléma. De közben nehéz elengedni. Mert a csirkebolt nem csak étel. Közösségi tér, identitás, sőt, néha politikai jelképpé is válhat.

Miért lett a csirkebolt hirtelen politikai terep?

Egy francia helyzet azért akadt fenn mindenkin, mert nem is akárhogyan kezdődött. A párizsi környéki Saint-Ouen-sur-Seine-ben a helyi szocialista polgármester megpróbált egy új Master Poulet-üzletet megállítani.

Konkrétan betontömbökkel a bejáratoknál. A bírósági döntés után aztán a blokkok helyére óriási, színes virágtartók kerültek. A bolt pedig poénos táblákkal reagált, mintha csak közösségi médiás kakaskodásra hangolnának.

És itt kezd el csiklandozni a gondolat: mikor lesz egy vitából egyszerre városrendezés, osztályszempont és kultúraháború?

Halálosan unalmas vita, vagy nagyon is személyes kérdés?

A polgármester szerint a késői szállítások és a főzés szagolása rontotta az életminőséget. Mások viszont mást látnak: szerintük a cél olcsóbb ételeket, és az azokat fogyasztó embereket kiszorítani.

Közben a helyzet elég egyértelműnek tűnhet a végfelhasználói szemszögből is. Egy adag rotisserie csirke körettel és krumplival nagyjából 4 euró körül mozog. Olcsóbb, mint sok gyorsétterem, mégis a drágább láncok miért nem kapnak ugyanilyen figyelmet?

Valahol ez az a pont, ahol az ember kénytelen megkérdezni: tényleg a szag a fő gond, vagy csak kényelmes köntös a nagyobb konfliktusra?

Baloldal a baloldal ellen: mikor lesz az elv „erkölcsi próbatétel”?

A vita gyorsan átterjedt más politikai szereplőkre is. A továbbbaloldaliak (La France Insoumise) azt állítják, hogy a konfliktusban iszlamofóbia és osztályelőítélet is szerepet kap.

Közben a felek egymásnak feszülnek: a szocialisták a republikánus keretekre hivatkoznak, a radikálisabbak pedig a rasszizmus-ügyeket emelik ki. És őszintén: nekem ettől mindig kicsit „szétcsattan” a fejem.

Nem azért, mert nincs véleményem, hanem mert a politikai táboron belüli harc sokszor úgy néz ki, mintha nem is a döntésekről folyna a játék, hanem arról, kinek van „igaza” erkölcsileg.

Csirkebolt a városban, avagy mi legyen az ideológia szerepe?

Lehet, hogy tényleg csirkebolt-baloldal vagyok. Vagy csak annyit látok: a megoldandó ügyeknek nem feltétlenül kell „embereket” eltávolítaniuk.

Ha valami, akkor nekem ez az egész inkább azt üzeni, hogy a politika legyen kevésbé „kakasviadal”, és több „azonos hangon éneklés”. Mert miközben mi egymást szurkáljuk, a távolban már elég hangosan leselkedik a szélsőséges irány.

Szóval most komolyan: a következő alkalommal, amikor valaki azt mondja, hogy „ez csak helyi ügy”, te is érzed ugyanazt a csípős gyanút, hogy a csirkét valójában csak a nagyobb vitákra használják?