Digitális erőszak a nők ellen: a valóság tükre

Az online nőellenes erőszak egyre növekszik, és a valós életben tapasztalt nemi feszültségeket erősíti, figyelmeztetett a Nőkért Felelős Egyesület (UN Women) Európa és Közép-Ázsia területi igazgatója Euronewsnak, miközben egyre ellenségesebbé váló környezetről beszélt a fiatal lányok és nők számára.

„A digitális erőszak valódi erőszak”, mondta Belén Sanz, a UN Women Európa és Közép-Ázsia igazgatója Euronewsnak. „A nők és lányok tapasztalják, és hatalmas következményei vannak, mert kiszorítja a nők hangját, jogait és választásait”, tette hozzá.

A 2021-es Economist Intelligence Unit tanulmányának megfelelően 74% a nő Európában vagy maga tapasztalta az online erőszakot, vagy tanúja volt annak, hogy egy másik nővel megtörtént.

„Kritikus fontosságú, hogy létezik szabályozás az mesterséges intelligencia és digitális technológiák fejlesztéséről és használatáról”, mondta Sanz, hozzátéve, hogy fontos továbbá az is, hogy biztosítsuk, különösen a fiatal fiúk és lányok számára, hogy megkülönböztesse a kapott információkat.

A legkárosabb online visszaélési formák között szerepel a deepfake pornográfia, amely nők arcát használja szimulált szexuális cselekmények létrehozásához hozzájárulás nélkül.

A deepfake pornográfia körülbelül 98%-át teszi ki az összes deepfake videónak az interneten, 99% a célpontok nők, a Home Security Heroes biztonsági céget 2023-as jelentése szerint.

Válaszul a UN éves kampánya, a „16 nap a nemalapú erőszak ellen”, a digitális erőszak befejezésére koncentrál majd minden nő és lány ellen. A kampány kedden kerül világszerte bemutatásra.

„Fontos, hogy megértsük társadalmilag, hogy ennek az erőszakos formának nem szabad bűntudat nélküli maradnia”, mondta a UN igazgatója Sanz.

A digitális világ a valóság tükre

Sanz azt mondta, az online erőszak tükrezi a fizikai és szexuális erőszakot, amelyet a nők és lányok egyre növekvő számban tapasztalnak mindennapi életükben.

Minden harmadik nő az EU-ban tapasztalt valamilyen fizikai vagy szexuális erőszakot az élete során, az Európai Nemek közötti Egyenlőség Intézet adatai szerint.

2014 és 2024 között a 18-74 éves nők száma, akik tapasztaltak valamilyen nemalapú erőszakot, nem javult, kevesebb mint egy százalékponttal csökkent 10 év alatt (31,4% 30,7%-ra), és mélyen gyökerező szexista viselkedést tükröz.

„Nagyon világos, hogy nincs lineáris fejlődés, fenntartott erőfeszítésre és támogatásra van szükség az országoktól minden szinten annak biztosítására, hogy az elmúlt években ezekben a területekben látott előrehaladás ne menjen vissza”, mondta Sanz.

Ugyanakkor figyelmeztetett a társadalomban, mind politikai, mind társadalmi visszafelé fordulásra, amelyet a nők előrehaladásának közvetlenül befolyásoló növekvő disinformation alimentál.

„Látjuk a fiatalabb nemzedékek férfiakat, akik kérdőjeleztetik a nemek közötti egyenlőséget, mintha a tű a túlságosan messze ment volna a nők számára, és mintha ez a férfiakat veszélyes helyzetbe helyezné”, mondta Sanz.

2025-ös felmérés több mint 24 000 főről 30 országban találta meg, hogy 57% a Gen Z férfiaknak és 56% a millennial férfiaknak úgy érezte, országuk „túl messzire ment a nők egyenlőségének előmozdításában”. A Gen Z a 1997 és 2012 között született felnőtteket jelenti.

A UN igazgató megjegyezte, hogy ez a megítélés nem feltétlenül kapcsolódik a tényleges előrehaladáshoz, hanem szélesebb társadalmi kihívásokat tükröz, beleértve a munkaerőpiaci hozzáférést és az ekonomikai instabilitást.

A nyilvános értelemben lévő nők a legtöbb erőszak áldozatai

A nemi egyenlőségi politikákról és a nők szerepéről folyó vita is befolyásolja a nők részvételét a nyilvános életben.

A nők politikai reprezentációja fokozatosan nőtt az elmúlt évtizedben. Az EU-ban 2024-ben a nők 33,4%-át teszik ki a nemzeti parlamenti székeknek, körülbelül kilenc százalékponttal több, mint 2010 óta.

Ugyanakkor a nők reprezentációja helyi szinten alacsony és egyenetlen, 25% és 43% között tér el országtól függően.

A nők politikai életbe való belépésének hagyományos akadályai mellett, mint a politikai szerepekkel kapcsolatos nemi sztorik és a munka-élet egyensúlyának nehézségei, a nyilvános szolgálati szerepekben dolgozó nők diszproporcionális szintű erőszakot tapasztalnak.

„A nők, akik a legnagyobb diszkriminációt és támadásokat élnek át, azok, akik nyilvános szerepet töltnek be”, mondta Sanz, hozzátéve, hogy a női politikusok sokkal jobban escerétik és magasabb szabványoknak vannak alávetve a férfi társaikhoz képest.

Körülbelül 32% a nőpolitikusok Európában erőszakot tapasztal – szinte egyharmadukat kerül ki a cybererőszak, beleértve a fenyegetéseket, zaklatást és visszaélést a digitális platformokon, a Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsának adatai szerint.

„Az erős demokrácia az, ahol több nő van döntéshozói pozíciókban”, érvelt Sanz. „Annak érdekében, hogy ezt elérjük, biztosítanunk kell, hogy védve legyenek, mint mindenki másnak, amikor gyakorolják a részvétel jogát a nyilvános életben”.