ENSZ Közgyűlés: háborúk, világgazdaság és a mesterséges intelligencia a napirenden

Az ENSZ Közgyűlés idei magas szintű vitája különösen feszült időszakban kezdődik. A világ vezetői az ukrajnai és közel-keleti konfliktusokról, a gazdasági bizonytalanságról és a mesterséges intelligencia szabályozásáról egyeztetnek.

Az ülés hangulatát António Guterres ENSZ-főtitkár szavai határozták meg. Szerinte a világ „mély bizonytalanság korszakát” éli. A felszólalások középpontjában ezért nemcsak a biztonságpolitika, hanem a globális együttműködés jövője is áll.

A háborúk árnyékában kezdődött a vita

A magas szintű tanácskozás szeptember 26-ig tart. Az ukrajnai háború, a gázai konfliktus és az Egyesült Államok, valamint Irán közötti feszültség egyaránt kiemelt téma.

A közel-keleti helyzet a nemzetközi kereskedelmet is érinti. A Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger térsége kulcsfontosságú hajózási útvonal. Bármilyen fennakadás növelheti az olajárakat és lassíthatja az áruszállítást.

Franciaország közben új ENSZ-biztonsági tanácsi határozaton dolgozik. A cél a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása és a hajózás szabadságának biztosítása. A szudáni konfliktus szintén szerepel a napirenden.

A látványos áttörésre kevés esély mutatkozik, a háttérben zajló tárgyalások mégis fontosak lehetnek. António Guterres szeptember 24-én Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is találkozik.

A mesterséges intelligencia új kihívása

Az ENSZ Közgyűlés történetében először kapott kiemelt figyelmet a mesterséges intelligencia. A tagállamok egy olyan nemzetközi megállapodás lehetőségét vizsgálják, amely korlátokat szabhat a technológia fejlesztésének és használatának.

Guterres a mesterséges intelligenciát az emberiséget fenyegető három egzisztenciális veszély egyikének nevezte. A másik kettő a klímaválság és az egyenlőtlenség növekedése.

Fontos vezetők maradnak távol

A résztvevők listája mellett a hiányzók névsora is beszédes. Vlagyimir Putyin orosz elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Narendra Modi indiai kormányfő nem vesz részt személyesen az ülésen.

Kína delegáltat küldött, Hszi Csin-ping azonban várhatóan közvetlenül is találkozik Donald Trumppal Washingtonban. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök a hagyomány szerint elsőként szólal fel, őt Trump követi.

Az ENSZ mostani vitája jól mutatja, mennyire összekapcsolódnak a globális válságok. A kérdés már nem csupán az, hogy születik-e közös álláspont, hanem az is, hogy a nagyhatalmak képesek-e valódi kompromisszumot kötni.