Globális éhségi válság: Öt ország riasztó jelzést kapott
A cikk az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködésben készült.
A globális éhségi válság egyre súlyosabb formát ölt, és egy új jelentés öt országot jelölt meg a legaggasztóbb helyzetűként. A konfliktusok, az éghajlati változások és a gazdasági összeomlások ördögi körforgásában több millió ember élete forog kockán. A helyzet nem csupán távoli régiók problémája, hanem a nemzetközi közösség számára is sürgős cselekvésre intő jel.
Szudán: A menekülés és az éhség örvénye
Amikor a háború kitört Szudánban, több mint egymillió ember menekült át a szomszédos Dél-Szudánba. Az erőszak, amely 12,4 millió embert űzött otthonaikból, a lakosság több mint felét élelmiszer-bizonytalanságba taszította. Azonban az éhség követte a menekülteket. Dél-Szudánban, a világ legfiatalabb országában, a lakosság több mint 57 százaléka már most súlyos élelmiszer-ellátási problémákkal küzd.
Az öt legkritikusabb pont
Az Élelmiszer- és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) és a Világ Élelmezési Program (WFP) legújabb elemzése Szudán és Dél-Szudán mellett Palesztinát, Malit és Haitit is a „legnagyobb aggodalomra okot adó” éhségi hotspotok közé sorolja. További hét országban várható a helyzet romlása a következő öt hónapban. A jelentés egyértelműen hangsúlyozza: azonnali humanitárius segítség nélkül ezekben a térségekben az éhezés és a halál kockázata drámaian megnő.
A konfliktus, mint az éhség fő hajtóereje
A jelentés szerint az éhség legfőbb oka a konfliktus, amelyet gyakran fokoznak az éghajlati sokkok és a gazdasági visszaesések. „Jelenleg éhínség van Szudánban, és éhínség veszélye fenyeget Gázában. És mindezt a konfliktus és a humanitárius segítségnyújtás akadályozottsága okozza” – mondta Jean-Martin Baucer, a FAO élelmiszer-biztonsági elemzésért felelős igazgatója. Gázában a teljes, 2,1 milliós lakosság várhatóan válságos szintű élelmiszer-ellátottsággal néz szembe a hosszú ideje tartó katonai műveletek miatt.
Bezáruló ablak a segítségnyújtásra
A humanitárius szervezeteket nemcsak a hiány, hanem a biztonsági krízisek is megnehezítik, amelyek egyszerűen veszélyessé teszik a segélyszállítást. A WFP és a FAO arra szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy drámaian növelje az élelmiszerrel és táplálkozással kapcsolatos humanitárius segélyek finanszírozását. Cindy McCain, a WFP vezérigazgatója hangsúlyozta: „A sürgős és folyamatos befektetés az élelmiszer-segélyezésbe és a helyreállítási támogatásba létfontosságú, hiszen az ablak, hogy még pusztítóbb éhezést elkerüljünk, gyorsan zárul.”
A májusra vonatkozó becslések szerint az élelmiszer-segélyezési ágazatnak 12,2 milliárd dollárra lenne szüksége, amiből eddig mindössze kilenc százalékot fedeztek. A jelentés egyben rámutat a hosszú távú, önellátásra ösztönző humanitárius stratégiák fontosságára is. Vajon elég lesz ez a riasztó jelzés ahhoz, hogy a világ végre határozott lépéseket tegyen?