Az EU és Afrika tiszta energia partnere

A nemzetközi klímaváltozással szembeni küzdelem új fordulatot vett, amikor az Európai Unió és az Afrika Unió összekapcsolták erőiket Angolába, Luandába. A két napos csúcstalálkozó során a képviselők több fontos tárgyalást tartottak, amelyek célja a fenntartható energiafejlődés és az infrastruktúra modernizálása volt.

A párbeszéd során kiemelkedően fontosnak bizonyult az Afrika nagy potenciáljának felhasználása a megújuló energiaforrások terén. Az EU, amely 2050-ig karbonmentes nemzetközösséggé szándékozik válni, szem előtt tartja, hogy az afrikai országok napfényes időjárása és gazdag ásványerőforrásai, mint például a litium és a kobolt, döntő fontosságúak lehetnek az átmenet során.

„A fenntartható fejlődés, az iparosítás, az export-különfélésekkel való bővítése és a regionális piacokba történő integráció támogatása marad fenn az afrikai országok számára,” közölte a két fél közös nyilatkozata szerint. A közös nyilatkozat továbbá hangsúlyozza, hogy a két blokk együttműködve halad a tiszta energiára történő igazságos átmenet elősegítése érdekében, hogy fejlessze az Afrikát megújuló energiaforrásokban, a vidéki áramellátásban, a fenntartható iparosításban és a tiszta főzésben.

Az együttműködés nem korlátozódik a földi közlekedésre. A két fél egyaránt összefog a fenntartható repülőgépüzemanyagok üzembe helyezésének felgyorsításában, a Szimpla Afrikai Légiforgalompiac megvalósításában és a fenntartható közlekedési rendszerek fejlesztésében.

Az afrikai ügyek nemcsak a csúcstalálkozón, de az elmúlt hónapokban is központi szerepet játszottak az európai politikában. A Johannesburgban tartott G20 fórum után az EU és Dél-Afrika között egy kereskedelmi megállapodás is jött létre, amely a tisztább projektek és beruházások támogatását célozza. Bár a pontos beruházási összegek nem kerültek felfedezésre, a megállapodás számos lehetőséget ígér a tisztább energiában, a kritikus nyersanyagokban, az áramátvitelben és az infrastruktúra hálózatokban.

A megállapodás jelentőségéről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kijelentette: „Ez a lépés előrelépés a kulcsfontosságú alapanyagok biztonságos beszerzése érdekében, miközben hozzájárulunk Dél-Afrika gazdaságának fejlődéséhez.”

A beruházások támogatásához az Európai Beruházási Bank is hozzájárult, amely november 20-án 350 millió eurós hitelt nyújtott át a Dél-Afrikai Államvasutas Transnet-nek. A támogatás célja a kikötő infrastruktúrák modernizálása és a zöld hidrogén fejlesztése.

Ugyanakkor a helyzet nem teljesen derűs. A Brüsszelben ülő Corporate Europe Observatory nevű NGO kiemelte, hogy az adományozó országok főleg hitelket és garanciákat biztosítanak európai vállalatok és bankok számára, míg a termelő országok kormányaival a közvédelem pénzeivel próbálják csökkenteni a magánbirtokos beruházások kockázatát, ami aztán aztán a Global South terheire sodorja a tartozást.

Az EU nem képes a zöld és igazságos átmenet vezetőjeként állítani magát, miközben energiapolitikai kolonializmust folytat az unió határain túl, hangsúlyozza a figyelőszervezet.

Az EU klímacélkitűzéseinek megfelelően a blokk 2030-ig 10 millió tonna zöld hidrogént tervez importálni. Bár a Dél-Afrikai Köztársaság még nem jelentős termelő, stratégiai tervei szerint évente 500 ezer tonna zöld hidrogént kíván előállítani 2030-ig, és akár 7 millió tonnáig terjeszkedni 2050-re.

Októberben az EU közel 12 milliárd eurós tiszta energia-beruházást ígért Dél-Afrikába a Global Gateway program keretében, amely infrastruktúra- és tiszta energiaprojekteket támogat Európa határain túl. Ezek a források zöld hidrogén-termelésre és kritikus nyersanyagokra szánhatók, valamint újraépítési és klímaváltozással kapcsolatos adaptációs programokra is.

A Global Gateway program keretében az EU több befektetővel együttműködve is feloldotta majdnem 2 milliárd eurós finanszírozást a Lobito-szoros projektnél, amely a Lobito nevű angol kikötőt az Atlanti-óceán partján keresztül a Kongói Demokratikus Köztársaság és Szvázsiáföld átívelő közlekedési infrastruktúra fejlesztése.