EU szankciók Izrael ellen: Merre tovább a békefolyamat?
H1: EU szankciók Izrael ellen: Merre tovább a békefolyamat?
Olyan szankciós csomagot hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság, amely Izraelt célozza meg – ez történt Ursula von der Leyen elnök szeptemberi Uniós beszédében. A bejelentés a Gázai háború második évfordulója előtt hetekkel érkezett, és szokatlanul kemény hangnemben kritizálta Izrael katonai akciójának mértékét. De vajon mennyire valósíthatóak meg ezek a lépések egy mélyen megosztott Unióban?
Mélyreható ellentétek az EU-n belül
A javasolt csomag legjelentősebb eleme az EU-Izrael Társulási Megállapodás kereskedelemre vonatkozó részének felfüggesztése. Ez körülbelül 227 millió eurós veszteséget jelentene izraeli exportőrök számára. Azonban a megvalósításhoz az 27 tagállam minősített többségének szavazata szükséges – ami jelenlegi helyzetben nem tűnik könnyen elérhetőnek.
„Az európai megosztottság nagyon, nagyon mély” – mondja Maïa de La Baume, aki ezt a témát követi az Euronews-nak. „Egyrészt vannak országok, amelyek további szankciók mellett vannak, másrészt pedig olyanok, mint Németország, Ausztria vagy Csehország, amelyek meg akarják őrizni Izraellel való történelmi kapcsolatukat.”
A Parlament álláspontja: büntetés vagy ösztönzés?
Az Európai Parlament is elfogadott egy, a gázai háború befejezésére irányuló határozatot, de itt is láthatóak a különbségek. Hildegarde Bentele (Németország/EPP), az Izraellel való kapcsolatok delegációjának elnöke úgy véli, hogy nem ez az ideje a szankcióknak, főleg nem kereskedelmi szinten. Ezzel szemben Lynn Boylan (Írország/Baloldal), a Palesztin Kapcsolatok Delegációjának elnöke szerint korábbi fellépés életeket menthetett volna.
Kétállamos megoldás – de hogyan?
Az EU hagyományosan a kétállamos megoldás pártolója, ahol Izrael és Palesztina békésen élhet egymás mellett. Azonban a 27 tagállamból csak 10 ismerte el eddig a palesztin államiságot. Spanyolország, Írország és Szlovénia a háború kitörése után tette ezt, míg Franciaország, Belgium, Málta és Luxemburg nemrégiben jelezte szándékát.
Bentele szerint ez kockázatos lépés: „Biztosítanunk kell, hogy ez az új Palesztin Állam elismerje Izrael létezésének jogát.” Boylan ezzel szemben hangsúlyozza: „Számomra a fő prioritás a gyilkosságok leállítása, mert szükség van palesztinokból álló Palesztinára ahhoz, hogy állama legyen.”
Vajon ezek a szankciók valóban elősegíthetik a békét, vagy csak mélyítik a ellentéteket? És vajon az EU-nak sikerülne együttműködnie egy ilyen érzékeny kérdésben? A válaszokat talán a következő hetek hozzák meg, amikor a tagállamok szavaznak a javaslatokról.