A klímadiplomácia új színtere: Kína és az EU csatája a zöld átállásért

H1: A klímadiplomácia új színtere: Kína és az EU csatája a zöld átállásért

Miközben Európa küzd saját klímapolitikai szakadékaival, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a globális zöld átállás fő színtere már nem Brüsszelben, hanem Pekingben dől el. Kína klímapolitikája ugyanis egyre határozottabbá válik, és egyre többen hiszik, hogy az ország szennyezése akár idén is csúcsot érhet – öt évvel a hivatalos 2030-as cél előtt.

Ez persze nem azt jelenti, hogy Kína hirtelen a környezetvédő mintaképe vált volna. De míg az EU hagyományosan nagyot ígér, majd másoktól várja a következtet, addig Kína inkább alácéloz, hogy aztán túl is teljesíthessen. Érdekes stratégia, nem gondoljátok?

Az eltérő taktikák háttere

Amikor az európai küldöttek és a korábbi Biden-kormányzat képviselői arról beszélnek, hogy Kínának 30 százalékos csökkentést kellene célul kitűznie a következő évtizedre, a valóságban kevesen hiszik, hogy Peking megközelítené ezt a számot. És ha Kína valóban alulmarad az elvárásokkal szemben? Akkor az Európai Unió nem lesz hiteles pozícióban, hogy kommentáljon – mondja Li Shuo, a Greenpeace kelet-ázsiai klímaszakértője.

Ez pedig egyértelműen mutatja, hogyan vezetnek az EU belső konfliktusai ahhoz, hogy globálisan elveszíti politikai befolyását. A helyzet iróniája, hogy az unió hagyományos szövetségesei, a kis szigetországok – akik számára a gyors emissziócsökkentés az egyetlen elfogadható cél – most egyre inkább Kína felé fordulnak vezetésért.

A kínai zöld beruházások mértéke

Ne feledjük: Kína ugyan a világ legnagyobb szénenergia-iparával rendelkezik, de egyben a tisztába energia domináns játékosa is. Ez nem csupán a hazai megújuló energiaforrások robbanásszerű növekedésében nyilvánul meg. A Johns Hopkins Egyetem Net Zero Industrial Policy Labjának jelentése szerint a kínai vállalatok 2022 óta legalább 210 milliárd dolláros beruházásokat jegyeztek meg tiszta energia gyártási projektekben Kínán kívül.

Ez a szám valóságos összehasonlításban meghaladja a Marshall-terv mértékét. Elképzelhetetlen volumene a zöld beruházásoknak, ami nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai hatalmat is jelent.

A jövő kilátásai

„Az egyik dolog, amit felismerünk, hogy Kínának sok haszna származhat abból, ha életben tartja a Párizsi Megállapodást” – mondta Palau nagykövete, Seid. Hozzáteszi, hogy országa elnöke személyesen is lobbizott Macron francia elnöknél. „Rengeteg politikai munka folyik azért, hogy az EU tényleg felálljon.”

És itt vagyunk mi, Európa polgárai, akik nézünk, mint ahogy a klímadiplomácia egyre inkább Kína és az USA közötti párbeszédként zajlik, miközben az EU küzd, hogy megtalálja a helyét ebben az új egyenletben. Vajon képes lesz Brüsszel felzárkózni, vagy tényleg átadta már a kártyákat a klímavezetés terén?

A kérdés nyitva áll: ti hogyan látjátok Európa szerepét a jövő klímamegegyezéseiben?