Ferenc öröksége a visszaélésekről terheli a konklávét.

A Vatikán falai között ezekben a napokban tapintható a feszültség. Hamarosan összeül a konklávé, azaz a pápaválasztó bíborosi testület, hogy megválassza a katolikus egyház új vezetőjét. Ez a mostani sede vacante – a pápai trónus megüresedésének időszaka – különösen fontos pillanat. A bíborosoknak ugyanis nemcsak egy új egyházfőről kell dönteniük, hanem arról is, hogyan kezelje az egyház a papi szexuális visszaélések okozta mély sebeket. Ez a téma központi kérdésként merült fel a tanácskozásaik során.

Ferenc pápa öröksége: Előrelépések és éles kritikák kereszttüzében

Ahogy a bíborosok az utódlásról gondolkodnak, Ferenc pápa papi visszaélésekkel kapcsolatos intézkedéseit is értékelik. Sokan mérlegelik, mit kellene továbbvinni és mit kellene másképp csinálni. Ferenc pápa volt az első, aki kimondta: a papi szexuális visszaélés nem csupán bűn, hanem bűncselekmény. Jo Renee Formicola, a Seton Hall Egyetem politológus professzora szerint ez a kijelentés gyökeresen megváltoztatta az egyház hozzáállását. Ferenc új szemléletet hozott, elvárva az egyházi intézmények együttműködését a polgári hatóságokkal. Ennek egyik példája az amerikai Theodore McCarrick volt bíboros esete, akit kiskorúak és szeminaristák ellen elkövetett szexuális visszaélések miatt fosztottak meg papi hivatalától.

Ennek ellenére Ferenc pápa öröksége e téren meglehetősen vegyes. Már pápasága előtt, 2010-ben, buenos aires-i érsekként is érték kritikák. Akkor egy 2000 oldalas jelentést kért Julio Grassi atyáról, akit egy 13 éves fiú molesztálásáért ítéltek el. A jelentés ártatlannak találta Grassit, Ferenc pedig „informatív rosszindulatnak” és „média általi elítélésnek” nevezte a vádakat. Grassit végül 2013-ban 15 év börtönre ítélték.

Pápaként 2015-ben Juan Barros püspököt nevezte ki a chilei Osorno egyházmegye élére. Barrost azzal vádolták, hogy tanúja volt Fernando Karadima, egy elítélt pedofil pap visszaéléseinek. Ferenc pápa 2018-ban még azt nyilatkozta, hogy „egyetlen bizonyíték sincs ellene, minden csak rágalom.” Később azonban előkerültek a bizonyítékok. Ekkor Ferenc vizsgálatot rendelt el a chilei egyházban. 2018 májusában találkozott az ország püspökeivel, akik közül 34-en benyújtották lemondásukat.

Fájdalmas esetek és a reformok korlátai

2019 februárjában Ferenc pápa globális találkozót hívott össze visszaélések áldozatainak és vatikáni szakértőknek. Míg egyesek dicsérték a kezdeményezést, mások szerint a csúcstalálkozó javaslatai nem kínáltak valódi megoldásokat. A következő tavasszal a pápa kiadta a „Vos Estis Lux Mundi” (Ti vagytok a világ világossága) kezdetű apostoli levelét. Ez jogi eljárásokat tartalmazott a megelőzés és az elszámoltathatóság érdekében. A gyakorlatban azonban a „Vos Estis” inkább eszmény maradt, mintsem teljes mértékben megvalósult volna. McCarrick 2019-es laicizálása (papi rendből való elbocsátása) egyike volt a kevés példának, ahol a pápai szabályokat alkalmazták.

Még a Ferenc pápa által 2014-ben létrehozott Pápai Kiskorúvédelmi Bizottság működését is sok kritika érte. Belső megosztottság és a tettek hiánya jellemezte. Marie Collins, aki maga is papi visszaélés áldozata, 2017-ben kilépett a bizottságból. Arra hivatkozott, hogy „a nyilvánosság előtt szép szavak hangzanak el, de a zárt ajtók mögött ennek ellenkezője történik.”

Hans Zollner jezsuita atya, a bizottság tagja, 2023-ban lemondott. Csalódottságának adott hangot a „felelősség, megfelelés, elszámoltathatóság és átláthatóság” hiánya miatt. Korábban elismerte, hogy a „Vos Estis Lux Mundi” törvényei „nagyon gyakran” nem működnek. Később, Ferenc pápa halála után azonban úgy nyilatkozott, nem helyénvaló egyedül a pápát hibáztatni ezekért a hiányosságokért. „Amíg emberfeletti képességeket vetítünk a pápára, az nem segít reálisan látni, mi lehetséges” – mondta, hangsúlyozva a helyi vezetők felelősségét is. Zollner ugyanakkor méltatta Ferenc pápa együttérző hozzáállását az áldozatokhoz. Elmondása szerint a pápa teljes szívével figyelt rájuk, még akkor is, ha haragudtak rá és az egyházra.

Az áldozatok szava és a Vatikán felelősségre vonása

Egyes túlélők és érdekvédelmi szervezetek szerint azonban Ferenc pápa nem tett eleget az áldozatokkal való találkozásért. A SNAP (Survivors Network of those Abused by Priests – Papok Által Bántalmazottak Túlélőinek Hálózata) vezetői bírálták a pápát, amiért nem találkozott azokkal az argentin áldozatokkal, akiket egy siketek számára fenntartott iskolában, az Instituto Antonio Provolo de Mendoza intézetben értek visszaélések. Peter Isely, a SNAP egyik alapítója szerint „ezeknek az áldozatoknak különös erkölcsi felelősséggel tartozott volna Ferenc pápa, mivel tájékoztatták őt az iskolában történt visszaélésekről.”

Sarah Pearson, a SNAP kommunikációs vezetője elmondta, hogy az argentin túlélők megdöbbentek Ferenc pápa megválasztásakor, mivel ismerték, hogyan kezelte korábban a visszaélési ügyeket. Felidézte egy argentin anya történetét, akit állítólag elutasítottak, amikor a fia molesztálásáról akart beszélni az akkori Bergoglio bíborossal.

Ferenc pápa nem találkozott a pápasága alatt kirobbant egyik legnagyobb botrány, a jezsuita Marko Rupnik atya ügyének áldozataival sem. Rupnik világhírű mozaikművész, akit több rendtársa szexuális visszaéléssel vádolt. Az első jelentések már 1993-ban napvilágot láttak, de Rupnikot csak 2020-ban közösítették ki (az egyházi közösségből való kizárás büntetése), és azt is csak rövid időre. 2023-ban Ferenc pápa feloldotta az elévülési időt Rupnik ügyében, lehetővé téve az áldozatoknak, hogy előálljanak vádjaikkal, és vizsgálatot rendelt el. Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium vezetője ez év januárjában közölte, hogy az információgyűjtési szakasz lezárult, és büntetőeljárásra készülnek. Laura Sgrò kánonjogász, aki öt, Rupnik által bántalmazott nőt képvisel, reményét fejezte ki, hogy az új pápa alatt nem kell majd tovább találgatniuk az eljárás sorsáról.

Az érdekvédők kritikái Ferenc pápával és kúriájával szemben valószínűleg a konklávé tanácskozásaira és az új pápaságra is hatással lesznek. Különösen azért, mert a Vatikán többször megtagadta a papi szexuális visszaélésekkel kapcsolatos bizonyítékok átadását a polgári hatóságoknak. Anne Barrett Doyle, a BishopAccountability.org (egy amerikai szervezet, amely adatbázist vezet a visszaélésekkel vádolt papokról) társigazgatója több esetet is említett, amikor Ausztrália, Chile, az Egyesült Királyság és Lengyelország hiába kért iratokat Pietro Parolin bíborostól, Ferenc pápa államtitkárától, aki a lehetséges pápa-jelöltek (papabili) egyike. „Amikor 2019 decemberében a pápa feloldotta a pápai titoktartást a visszaélési ügyekben, naivan azt reméltük, hogy a Szentszék együttműködésének hiánya megszűnik” – mondta Barrett Doyle. „De az új törvény nem látszik elősegíteni az információáramlást.”

Mit várnak az új pápától? Út a gyógyulás és az elszámoltathatóság felé

Az érdekvédelmi csoportok nemcsak kritikákat fogalmaznak meg, hanem konkrét elvárásokat is támasztanak a következő pápával szemben. A BishopAccountability.org közzétett egy tízpontos listát, amely többek között legalább tíz, visszaéléseket eltussoló püspök eltávolítását, egy hiteles áldozatvédelmi szószóló bevonását a pápai bizottságba, valamint a visszaélések kötelező jelentését a polgári hatóságok felé sürgeti.

Zollner atya szerint az új pápának a normák és megelőző intézkedések „végrehajtására, következetességére és fenntarthatóságára” kell összpontosítania. Emellett az „átláthatóság, megfelelés és elszámoltathatóság” kulcsfontosságú a vádak kezelésében. Laura Sgrò abban reménykedik, hogy az új pápa fontos jogi lépéseket tesz majd a szerzetesnők érdekében, különösen, ha a visszaélést azok követték el, akiknek lelki vezetőiknek kellett volna lenniük. Jo Renee Formicola pedig azt hangsúlyozza, hogy az áldozatoknak többre van szükségük puszta anyagi kártérítésnél. „Az embereknek azért kell tudniuk az egyházhoz fordulni, hogy meggyógyuljanak” – mondta.

A konklávé előtt álló bíborosok tehát komoly felelősséggel néznek szembe. Döntésük nemcsak az egyház jövőbeli irányvonalát határozza meg, hanem azt is, hogy a katolikus közösség képes lesz-e őszintén szembenézni múltjával és valódi lépéseket tenni az áldozatokért és a megtisztulásért.

Ha érdekel, hogyan hat a hit a modern társadalmakra, és milyen kihívásokkal néznek szembe a vallási közösségek, nézd meg kapcsolódó írásainkat is – és oszd meg, ha szerinted is érdemes beszélni róla.