María Branyas Morera genetikai titka: Mi volt a 117 évig tartó élet kulcsa?

Mi az a titok, ami egy embert lehetővé tesz, hogy 117 évet éljen? Amikor María Branyas Morera, a világ egykori legidősebb embere 2024-ben elhunyt, a tudósok egyedülálló lehetőséget kaptak, hogy feltárják a hosszú élet genetikai és életmódi titkait. Egy átfogó kutatás során mélyére jártak mindannak, ami Morera rendkívüli hosszú életét magyarázhatja.

Az elképesztő genetikája

Amikor Morera 116 éves volt, a kutatók vér-, nyál- és székletmintákat vettek tőle. Az eredmények lenyűgözőek voltak. Manel Esteller, a barcelonai Josep Carreras Leukémia Kutatóintézet kutatója elmondta, hogy Morera genomja kivételes volt. „Olyan génváltozatokban gazdag, amelyek más fajoknál, például kutyáknál, féregeknél és legyeknél is a meghosszabbodott élettartamhoz kapcsolhatók.”

Nemcsak a hosszú életre utaló gének voltak jelen, hanem hiányoztak a kockázatot növelő változatok is. „Egészen addig élt, amíg a demencia jele sem mutatkozott nála, és számos olyan génváltozata volt, amely alacsonyan tartja a vér lipidszintjét, védve ezzel a szívet és a kognitív képességeket. Ugyanakkor nem rendelkezett az olyan betegségek kockázatával összefüggő génváltozatokkal, mint a rák, az Alzheimer vagy anyagcserezavarok” – magyarázta Esteller.

A mediterrán életmód és a csodás bélflóra

A vérvizsgálatok azt mutatták, hogy Morera lipidek anyagcseréje a valaha mért leghatékonyabbak között volt. „A lipidprofilja elképesztő volt, nagyon alacsony koleszterinszinttel. Ez összefüggött takarékos étrendjével és azzal, hogy génei gyorsan lebontották a káros molekulákat” – tette hozzá a kutató.

Morera életmódja kulcsfontosságú volt. Nem ivott alkoholt, nem dohányzott, és ragaszkodott a mediterrán étrendhez, amely zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben és olívaolajban gazdag. Emellett minden nap fogyasztott három adag egyszerű, cukormentes joghurtot is.

A joghurt szerepe a fiatalabb bélflórában

A csapat legmeglepőbb felfedezése a bélflórájára vonatkozott. Morera immunrendszere hatékony maradt öregkorára, és a bélflórája egy sokkal fiatalabb egyénére jellemző volt. Kiemelkedően magas szintű Actinobacteriota baktériumot találtak a beleiben, beleértve a jól ismert probiotikumot, a Bifidobacterium-ot. Ez utóbbi általában az életkor előrehaladtával csökken, de a százéveseknél és szupercentenariusoknál magasabb szinten van. A kutatók szerint a napi joghurtfogyasztás segíthetett folyamatosan pótolni a Bifidobacterium szintjét. „Ez azt mutatja, hogy egy étrendi beavatkozás nemcsak az elhízás és más betegségek elkerüléséhez, hanem az élet meghosszabbításához is hozzájárulhat a bélflóra útján” – gondolja Esteller.

23 évvel fiatalabb volt a biológiai kora

A tudósok megpróbálták megmérni, mennyire tért el Morera biológiai életkora a kronológiai életkorától. Egy epigenetikus órát hoztak létre a DNS-metilációja alapján. „Biológiai életkora átlagosan 23 évvel fiatalabb volt a kronológiai életkoránál, ami az egyik oka annak, hogy életben maradt” – jelentette ki Esteller.

Ez a kutatás hangsúlyozza, hogy a rendkívüli hosszú élet nem egyetlen tényezőn múlik. Egy kombinációja a jó géneknek, az egészséges bélflórának, a lassabban öregedő epigenomnak, a hatékony immunrendszernek és az egészséges életmódnak.

Persze, egyes szakértők, mint Richard Faragher a Brighton-i Egyetemről, óva intenek a túlzott következtetésektől. Egy egyedi eset tanulmányozása után nehéz megállapítani, hogy a génjei voltak-e a döntőek, vagy egyszerűen csak mázli is szerepet játszott a 117 évben. Talán a válasz valahol a kettő között rejlik: egy kis szerencse soha nem árt, de az egészséges életmód és a jó gének öröksége mindenképp jó alapot adnak. Vajon hány hasonló titkot rejtenek még a szupercentenariusok? Csak a további kutatások adják meg a választ.