Európában csökken az infláció: vajon ez a nyugalom tartós?

H1: Európában csökken az infláció: vajon ez a nyugalom tartós?

Lassan már szinte szoktuk, hogy az inflációs adatok tele vannak meglepetésekkel – de mostanában inkább kellemes csalódások érnek minket. Augusztusban több nagy európai gazdaságban is alacsonyabbnak bizonyult az infláció, mint amire a szakértők számítottak. Olyan, mintha végre behúzódna egy kis nyugalom a viharzó árak tengelyére.

Az adatok magukért beszélnek: Franciaországban az EU-harmonizált infláció mindössze 0,8%-os volt augusztusban, Spanyolországban 2,7%-ot mutatak a mérőműszerek, Olaszországban pedig 1,7%-ra csökkent az áremelkedés üteme. Németország, a blokk legnagyobb gazdasága júliusban csak enyhén, 2,2%-ra gyorsult. Ezek a számok nem csupán statisztikák – a mindennapi vásárlók zsebében is már érezhető a könnyebbülés.

Mi mozgatja most az árakat?

Érdekes megfigyelni, hogy az egyes országokban különböző ágazatok vezetik vagy fékezik az inflációt. Németországban például az élelmiszerárak tovább nőttek, de az energia költségek csökkenése enyhített a helyzeten. Franciaországban viszont a szolgáltatások szektora okozott meglepetést, ahol az áremelkedés váratlanul lassú volt. Olaszországban pont az ellenkezője történt: míg az energiatermékek árai tovább csökkentek, addig az élelmiszer-infláció felgyorsult.

Mintha egy hatalmas, bonyolult gépezetben különböző fogaskerekek forognának más-más sebességgel. A kérdés az, hogy vajon ez a árstabilitás tartós trend, vagy csak egy ideiglenes pihenőállomás?

Mit gondol az Európai Központi Bank?

Az EKB számára ez minden bizonnyal megnyugtató hírek sorozata. Nem felejtjük el, hogy a jegybank legfőbb küldetése az árstabilitás megteremtése, céljuk a 2%-os inflációs cél. A júliusi ülés jegyzőkönyvei is ezt tükrözik: a vezetők többsége úgy véli, hogy az inflációs kockázatok már „nagyjából kiegyensúlyozottak”.

A bank nyolc alkalommal csökkentette a kulcskamatokat, és június óta a betéti kamat 2%-on van. De itt jön a „de”… A jegyzőkönyvben ott lapulnak az óvatos figyelmeztetések is. A globális kereskedelmi feszültségek tovább növelhetik a kockázatot, ami „csökkentheti az exportot, és visszavetheti a beruházásokat és a fogyasztást”.

Várható még kamatcsökkentés?

A legtöbb elemző szerint szeptemberben nem valószínű további kamatcsökkentés. De vannak kivételek. Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza például nem zárja ki a szeptemberi lépést sem. Szerinte túl korai lenne elvetni az ötletet, hiszen a gazdaságot számos kockázat fenyegeti: az USA és az EU közötti kereskedelmi megállapodás bizonytalansága, a francia költségvetési aggodalmak ismételt felütése, vagy az euró erősödése.

„Ha még ellentmondásosnak is tűnhet az európai gazdaság ellenálló képessége fényében, még mindig nem zárnánk ki egy további biztosítási kamatcsökkentést” – mondja Brzeski. Az elv ugyanis egyszerű: „nem ártana, de végül hasznára lehetne”.

És itt vagyunk mi, közönség, akik nézünk ezekre a számokra, és próbáljuk kivenni a jeleket a jövőből. Vajon ez a csendesebb időszak egy stabilabb gazdasági korszak hajnala, vagy csak a vihar előtti csend? A választ talán a következő hónapok hozzák meg, amikor a kormányzati intézkedések és a globális események ismét próbára teszik az európai gazdaság rugalmasságát.