A Himalája titka: Egy évszázados elmélet bukik le

Gondolkoztál már azon, hogyan maradhatnak a Föld legmagasabb hegyei, a Himalája csúcsai annyira stabilan állva? Egy friss kutatás alapján az eddigi, száz éve elfogadott elmélet lehet, hogy téves. Úgy tűnik, a válasz nem a kétszeresen vastagabb földkéregben rejlik, hanem egy váratlan, középen elhelyezkedő köpenyrétegben.

A Himalája körülbelül 50 millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor az indiai szubkontinens nekicsapódott Ázsiának. A hatalmas ütközés következtében a földkéreg megduplázódott, és ez a folyamat hozta létre a világ tetőjét. Az elmélet, amelyet a svájci geológus, Émile Argand fogalmazott meg 1924-ben, egészen addig állt, amíg a kutatók rájöttek: a kéreg mélyebb rétegei nem elég stabilak ahhoz, hogy ezt a hatalmas tömegét megtartsák.

„Ha 70 kilométer vastag a kéreg, akkor annak a legaljában lévő kőzetek olyanok lesznek, mint a joghurt – és nem építhetsz hegyet joghurtra”, magyarázza Pietro Sternai, a milánói egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője. Tehát valami másnak kell megerősítenie a szerkezetet.

A megoldást egy számítógépes modell segítségével találták meg. A szimulációk azt mutatták, hogy az Indiai-lemez Eurázsia alá csúsztatása során a kéreg egy része felolvadt, majd a litoszféra, a Föld merev külső rétege alá került. Ez azt eredményezte, hogy a két kéregréteg közé egy sűrűbb és stabilabb köpenyanyag szorult. Ez a „szendvicsszerkezet” adja a hiányzó merevséget, miközben a könnyű kéregrétegek biztosítják a felhajtóerőt, ami a hegyek magasságáért felelős.

A kutatók szerint ez a modell sok olyan geológiai anomáliát megmagyaráz, amelyeket eddig nehezen tudtak értelmezni. „A dolgok mostmár értelmet nyernek” – mondja Simone Pilia, a tanulmány társszerzője. Az új elmélet természetesen vitákat robbantott ki. Vajon tényleg ennyire alapvetően kell újragondolnunk, amit eddig tudtunk a hegységképződésről? A Himalája továbbra is rejtélyekkel teli, lenyűgöző hely marad, ahol a Föld legmélyebb titkai a felszín közelébe érnek.

Szerinted mennyire gyakori, hogy egy évszázados tudományos konszenzus egyetlen felfedezéssel megdől?