A külső égitestek titkos kémiai titkai: A 3I/ATLAS kígyókbocsátásának új elemzése

A világűr titkaiban új felfedezés tűnik fel a naprendszerünk határán túl. A külső égitestek körében pályafutása alatt hirtelen rejtélyes kémiai folyamatokat váltott ki, amelyek a naprendszerünkön belül ismert kométákhoz képest meglepően eltérőek. A NASA tudósai és az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) műholdcsoportának új elemzése egy érdekes kérdést vet fel: miért tartalmaz a külső égitest methanol-t és egyéb élet előfeltételeit szolgáló vegyi vegyületeket?

A külső égitest, amely csak a harmadik ismert égitest a naprendszerünkbe érkező külső égitest, az előzőekhez képest szokatlanul magas szinten bocsátja ki a karbon-tartalmú vegyi vegyületeket. Ezek közül a methanol a legérdekesebb, mivel ez a vegyi vegyület a prebiotic chemistry (előbiológiai kémia) kulcsfontosságú eleme, amely eddig más külső égitesteknél nem volt felfedezhető.

A kutatók a legújabb mérések során arra a következtetésre jutottak, hogy a külső égitest sokkal vörösebb fényt bocsát ki, mint a naprendszerünkön belüli kométák. Ez azt sugallhatja, hogy a felszíne sokkal eltérő kémiai összetételű lehet, vagy hogy a kométa századok, sőt ezredévek óta nem közelített más csillaghoz. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a külső égitest valószínűleg azóta is ugyanazt a kémiai folyamatokat folytatja, amelyeket az eredeti csillagrendszerében kezdett meg.

A kémiai reakciók rejtélyei

Martin Cordiner a NASA Goddard Space Flight Center-ben vezette a kutatásokat, amely során a tudósok felfedezték, hogy a külső égitest jelentős mennyiségű hidrogén-cianid gázt bocsát ki, és még nagyobb mennyiségű gázos metanol-t. A hidrogén-cianid a kométa magjának közelében jön létre, körülbelül negyed-háromnegyed kiló másodpercenként. A metanol is a magban jön létre, de jelentős mennyiségben megjelenik a kométa hosszú ülepében is, ami több kilométerre van a magtól.

A metanol mennyisége még meglepőbb: körülbelül 40 kilogramm másodpercenként jön létre, ami a kométa összes kibocsátott gáz 8 százalékát képezi. Összehasonlításképpen a naprendszerünkön belüli kométák esetében ez az arány csak 2 százalék. Ez a különbség azt sugallhatja, hogy a kométa magja nem homogén, hanem komplexebb felépítésű, ami a későbbiekben felvilágosíthatja a kométa képződését.

A metanol a carbon-containing compounds (karbon-tartalmú vegyületek) közül viszonylag egyszerűnek számít, de kulcsszerepet játszik a life-essential molecules (élet szempontjából lényeges molekulák) előállításában. A kutatók szerint a metanol termelése gyakran előzi meg a bonyolultabb kémiai folyamatokat, amelyek során ezek a fontos molekulák keletkeznek.

Az élet előfeltételei?

A kutatás során felmerült egy érdekes hipotézis: ha a kométa magja vas-tartalmú, akkor valószínűleg magasabb szintű metanol képződik. Ennek az az oka, hogy a nap melegétől felszabaduló víz kezd átjárni a kométa magját, és vegyes reakciókat indít el a vassal. Ez a folyamat természetesen metanol-t eredményezne.

A kométa komája metanol jelenléte tehát azt is jelentheti, hogy a kométa magja vas-tartalmú, ami további kérdéseket vet fel a kutatók előtt. Milyen más vegyi vegyületek rejlhetnek még a kométa magjában? Milyen kémiai folyamatok folynak le a naprendszerünkön kívül?

A külső égitestek kémiai titkai továbbra is meglepik a kutatókat, és minden új felfedezés egyre közelebb hozza azt a nap, amikor teljesen megérthetjük, hogy a világűrben milyen folyamatok alakították ki azokat a feltételeket, amelyek az élet születéséhez vezettek. Vajon a külső égitestek között találunk-e még további, élet előfeltételeit szolgáló vegyi vegyületeket? A válasz talán még a közeljövőben várat ránk.