Fiatalok Madridben: miért kulcs a fiatal generáció a Cedia 24 Horasban és a pápa imaestjén?

Madridban a látogatás egyik legfeltűnőbb közös szála a fiatalok jelenléte. A hajléktalanságot segítő önkéntes munkától az esti imavirrasztásig mindenhol ugyanaz a lendület látszik: keresni, kapcsolódni, és tenni valamit. Ebben a cikkben a fiatalok Madridben szerepét nézzük meg, a Cedia 24 Horas projekt és a Plaza de Lima köré szerveződő imaalkalom szemszögéből.

Cedia 24 Horas: válasz a valós kizáródásra

A Cedia 24 Horas a Caritas Madrid egyik leghosszabb ideje futó programja. 1977-ben indult, kezdetben kávéval indult a segítség a hajléktalan emberek felé. Az évtizedek alatt a célcsoport és az igények is változtak.

Ma körülbelül 2500 embert támogatnak évente. Ez már önmagában jelzi, milyen nehéz a stabil lakhatás elérése. Számomra az a legbeszédesebb ebben, hogy nem “egyszeri kampány”, hanem helyben építkező, alkalmazkodó válasz.

Önkéntes munka: nyelv, kultúra és mindennapi törődés

A működést önkéntesek is segítik. Például Clara úgy fogalmazott, hogy itt sokat tanul a találkozásokból: nyelvcsere, kultúra, és a másik ember története.

A feladatok közt van ételosztás, kertmunka, de akár csak a társas jelenlét is. A helyszínen több mint 20 szakember dolgozik, szociális munkások és pszichológusok is.

Imaest a Plaza de Limán: fiatalok, akik nem csak a jövő

Madridban a pápa esti programjához is szorosan kapcsolódnak a fiatalok. A Madrid Youth Delegation fiatal felnőttekből áll, plébániákon és vallási mozgalmakban aktív tagokkal.

Marina szerint különböző háttérből jönnek, mégis hónapok óta készülnek együtt. Számukra az is fontos, hogy a fiataloknak legyen “helye” megszólalni. És hogy nem csak a jövő: hanem a jelen.

Long-tail: hogyan fogadják a pápa imaestjére érkező kérdezőket?

A szervezők külön hangsúlyt fektetnek a befogadásra: akkor is, ha valaki kevéssé ismeri a hitet. Marina megfogalmazása egyszerű, de erős: az a lényeg, hogy kérdeznek. Ha kérdeznek, akkor keresnek.

Így az imaest nem pusztán vallási esemény, hanem közösségi tér a fiatalok Madridban formálódó gondolatai számára is. A mottó pedig: “Alzada la mirada”, vagyis “nézz fel”.

Engem ebben leginkább az ragad meg, hogy a remény itt nem hangzatos jelszó, hanem munka és figyelem is. Vajon a következő hónapokban ez a “nézz fel” lendület mennyire tud átmenni a mindennapokba?