Indonéziai földrengés: a gyerekek kerültek a legnagyobb veszélybe
Az indonéziai földrengés súlyos humanitárius válságot okozott Flores szigetén és Kelet-Nusa Tenggara tartományban. A 7,7-es erősségű rengés után legalább 68 ember életét vesztette, 213-an megsérültek, és csaknem 13 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat.
Földcsuszamlások nehezítik a mentést
A mentőcsapatok több olyan térséget is elértek, amelyeket földcsuszamlások zártak el. A kutatás és a segítségnyújtás folytatódik, miközben az utórengések újabb veszélyeket jelentenek.
Augusztus 18-án Szumátra partjainál egy újabb, 6,1-es erősségű földrengést is regisztráltak. A rengés 29 kilométeres mélységben történt. A helyi geofizikai ügynökség folyamatosan figyeli a térség szeizmikus aktivitását.
Több ezer gyermek maradt iskola nélkül
A katasztrófa különösen súlyosan érinti a gyerekeket. A Save the Children szerint Kelet-Nusa Tenggara tartományban több mint 8000 gyermek és serdülő nem tud iskolába járni.
Az iskolák bezárása nem csupán a tanulást szakítja meg. A gyermekek biztonsága, lelki egészsége és kiszolgáltatottsága is komoly aggodalomra ad okot.
Több mint 900 otthon rongálódott meg. A földrengés legalább 87 iskolát és 18 egészségügyi központot is érintett. A helyzetet súlyosbítja a térségben tapasztalható aszály, valamint a Lewotobi vulkán jelentette kockázat.
Nemcsak azonnali segélyre van szükség
A Save the Children és a helyi Circle of Imagine Society Timor közösen méri fel a családok szükségleteit. A szervezetek célja az oktatás újraindítása és a megélhetés támogatása.
A segélyszervezet szerint a gyermekek védelme hosszú távú feladat. A földrengés után nőhet az alultápláltság, a gyermekmunka és a korai házasság kockázata is. Ezek a veszélyek gyakran akkor erősödnek fel, amikor a figyelem már elfordul a katasztrófa helyszínéről.
A Caritas is mozgósította hálózatát
A Caritas Indonesia egyházi és önkéntes hálózatot szervezett a leginkább érintett egyházmegyékben. Ruteng, Labuan Bajo, Kupang, Maumere és Ende csapatai részt vesznek a kitelepítésekben, valamint a helyi igények felmérésében.
A legsürgetőbb szükségletek között ivóvíz, élelmiszer, ideiglenes szállás, higiéniai csomagok és egészségügyi ellátás szerepel. Külön figyelmet kapnak a gyerekek, az idősek, a várandós nők és a fogyatékossággal élők.
A „Egy egyház, egy válasz” elv alapján az egyházmegyék, plébániák és önkéntesek összehangoltan dolgoznak. A cél egyszerű, mégis döntő fontosságú: a segítség gyorsan és valóban azokhoz jusson el, akiknek most a legnagyobb szükségük van rá.