Zsidó ünnepek és a nehéz beszélgetések: Hogyan szólalnak meg az amerikai rabbik a háború árnyékában?

Az idei zsidó ünnepek különlegesen nehéz időszakot jelentenek az amerikai zsidó közösségek számára. Ahogy a Rosh Hashana (zsidó újév) beköszöntével kezdetét vette a Felsőbb Ünnepek időszaka, a zsinagógákban egyre nyilvánvalóbbá vált: a hagyományos ünnepi beszédek nem kerülhetik ki a politikai és társadalmi feszültségeket. Különösen az Izrael-Hamas háború és a növekvő antiszemitizmus kérdései állnak a középpontban.

Robert Nosanchuk rabbi, akit a képen is láthatunk, a clevelandi Mishkan Or zsinagógában úgy jellemzi az ünnepi beszédeket, mint „időpillanatokat, amelyek rögzítik a hívők, a lelkipásztorok és a világ kapcsolatát”. Nosanchuk szerint ezek a beszédek bemutatják, hogyan működhetnek az ősi zsidó tanítások egy „remegő világban”.

Generációs különbségek a háborúról

Nosanchuk Jóm Kippur (Bűnbánat napja) alkalmából arról fog prédikálni, mit tanít a zsidóság az ellenállásról és az „igazság kimondásának” szent kötelességéről. A demokrácia gyengüléséről szóló példákat hoz fel, de tudja, hogy a témák érzékenyek lehetnek egy többgenerációs közösségben.

„2023 október 7-ei szörnyű traumája különböző reakciókat váltott ki az amerikai zsidókból,” mondja Nosanchuk. „De a különböző generációk máshogy reagálnak erre.” A Pew Research Center adatai is alátámasztják ezt: a 18-34 éves amerikai zsidók 42%-a találja elfogadhatatlannak Izrael katonai válaszát, míg a 65 év felettiek csak 27%-a.

Bátorság vagy megosztottság?

A georgiai Chabad központ vezetője, Hirshy Minkowicz rabbi hangsúlyozza, hogy céljuk egyetlen: „Büszkén és merészen élni zsidó életünket, anélkül hogy megijednénk attól, ami körülöttünk történik.” Minkowicz szerint sokan aggódnak az antiszemitizmus és Izrael elleni „igazságtalan bírálat” miatt, de fontos, hogy ne ez határozza meg a zsidó identitást.

Ezzel szemben Sharon Brous rabbi, a Los Angeles-i IKAR progresszív gyülekezet vezetője, nyíltan szólal fel az amerikai politikáról és a gázai háborúról. Brous szerint a rabbi kötelessége „megvigasztalni a szenvedőket és nyugtalanítani a kényelmesen élőket”.

A „genocídium” szó használata

Rachel Goldenberg rabbi, a queens-i Malkhut progresszív zsidó közösség vezetője pedig bejelenti, hogy Jóm Kippur alkalmából a „genocídium” szót fogja használni Gázára vonatkozóan. Goldenberg közössége progresszív cionista és anticionista zsidóknak is otthont ad, és igyekszik megőrizni a tiszteletbeli nézeteltérések lehetőségét.

Goldenberg prédikációját a Rósh Hashanára előírt Tóra-olvasmány ihlette, amelyben Ábrahám kiszolgáltatja Hágárt és fiát, Ismáelt a sivatagban. Ez a történet emlékeztette a bevándorló családok sorsára, akiket a rabbi a bíróságon kísért el mostanában.

Szólásszabadság és lelkiismeret

Brous és Goldenberg egyetértenek abban, hogy a szólásszabadság korlátozása komoly aggodalommal tölti el őket. Brous szerint Jimmy Kimmel műsorvezető felfüggesztése „lehangoló hatással” volt a közbeszédre. „Mélységesebben imádkoztam idén, mint valaha, hogy Isten segítsen meghatározni, mit kell mondanom,” vallja Brous. „Végső soron egy magasabb hatalomnak tartozunk számot adni.”

Vajon hogyan találják meg a zsidó közösségek az egyensúlyt a hagyományos ünnepi üzenetek és a kényes politikai kérdések között? És vajon képesek lesznek megtartani a belső párbeszédet anélkül, hogy a különböző vélemények megosztanák őket? Ezek a kérdések biztosan tovább fognja hangzani az ünnepek után is.