Német migrációs politikák: Még a Taliban előtt is meghajolhat Európa?

A berlini kormány migrációs megoldásként a Talibannal való együttműködést fontolgatja, méghozzá olyan formában, amely sokakat döbbenten hátraszegez. Az úgynevezett visszatoloncolási megállapodás nem csupán Németországot érintené – a többi uniós tagállam is csatlakozhatna a kezdeményezéshez. Jogvédelem vagy cinikus realpolitika kételyei között dől el Európa holnapja.

Árnyékjátékok: Mennyit ér az emberi jogok papírja?

A miniszterelnöki székért küzdő Friedrich Merz konzervatív kormánya úgy tűnik, bármilyen áron „megoldást” akar találni a migrációs nyomásra. A terv szerint deportálhatnának afgán menekülteket, cserébe a de facto hatalmon lévő Taliban nemzetközi elismertséget kapna. Az itthoni és nemzetközi kritikusok szerint azonban ez veszélyes precedenst teremtene – és erkölcsi csődöt jelentene.

Kettős kötődések: Gazdaság vs. geopolitika

A migrációs dilemma párhuzamba állítható azzal a gazdasági riadóval, amelyet maga Merz hangoztatott. Az európai versenyképesség elvesztésétől félve, Kína és Amerikai gazdasági bábként kezelheti a kontinenst. Miközben a németországi recesszió mélyül, kénytelen-kelletlen tárgyalóasztalhoz ülni olyan erőkkel is, amelyekkel európai értékrendje ellentétes.

Gázai konfliktus: Békemisszió árnyékában

Látszólag független vonal a francia-német párhuzamos diplomáciai lépés Gázában. A kéthatalmi kezdeményezés szerint az ENSZ szerepet kapna a régió békeért folytatott tárgyalásokban. Kérdés persze, hogy a nyugati törekvések mennyire kapcsolódnak a közel-keleti és közép-ázsiai kérdések bonyolult szövetségi geometriájához.

Történelem árnyékában: Honvédelmi dilemmák

A lengyel határ környékén észlelt orosz drónincidens felfedte a német honvédelem sebezhető pontját. A háború utáni alkotmányos korlátozások – amelyek a Wehrmacht szellemi öröksége ellen védekeznek – ma akadályozzák a hatékony légi védelem kiépítését. Vicces mód, a múlt szelleme épp a jelen geopolitikai hallgatásában ejti csapdába Németországot.

A kérdés talán nem az, hogy belemegy-e Berlin a tárgyalásokba – hanem az, hogy egyáltalán van-e alternatívája egy olyan világrendben, ahol már a Taliban is potenciális partnerré válhat. Míg az EU tagállamok számolgatják a deportálható személyek listáját, a német politikai elit honnan veszi majd a morális mérleg nyelveit?