Az ázsiai katolikus egyház közös küldetése: hit, méltóság és párbeszéd

Az ázsiai katolikus egyház rendkívül sokszínű közegben végzi szolgálatát. Kultúrák, nyelvek, vallások és társadalmi rendszerek találkoznak a kontinensen. A FABC plenáris gyűlése ezért a közös kihívásokra, különösen a migrációra és az emberi méltóság védelmére összpontosított.

Sokféle valóság, egy közös hit

A jakartai találkozón Ázsia több mint 120 bíborosa és püspöke vett részt. A résztvevők imádságban, beszélgetésekben és tapasztalatcserében keresték az egyház jövőbeli útját.

Tarcisius Isao Kikuchi bíboros szerint az ázsiai keresztény közösségek nagyon eltérő környezetben élnek. A legtöbb országban a katolikusok kisebbséget alkotnak. Kivételt főként a Fülöp-szigetek jelent.

A különbségek ellenére erős közös alap köti össze őket. Ez az egy hit és Krisztus egyetlen teste. A gyűlés egyik fontos felismerése éppen ez volt: a sokféleség nem feltétlenül megosztottság.

A párbeszéd hidakat építhet

A megbeszélések során kiemelt szerepet kapott a párbeszéd. Az ázsiai katolikus egyház olyan közösségként szeretne jelen lenni, amely hidakat épít különböző kultúrák és vallások között.

Ez a küldetés különösen fontos a szegények, a társadalom peremére szorult emberek és a természeti válság által érintett közösségek mellett. A püspökök szerint az egyháznak nem csupán beszélnie kell az együttműködésről.

Saját működésével is meg kell mutatnia, hogyan lehet együtt élni a különbségekkel. Ez a gondolat ma talán fontosabb, mint valaha.

Migráció és emberi méltóság

Az ázsiai migráció erősödése sürgős lelkipásztori választ kíván. Sok országban dolgoznak olyan emberek, akik távol élnek szülőföldjüktől és családjuktól.

A püspökök szerint az emberi méltóság védelme nem lehet másodlagos szempont. A helyi egyházaknak meg kell érteniük egymás helyzetét. Emellett gyakorlati és lelki támogatást is kell nyújtaniuk.

Migráns katolikusok Japánban

Japánban kevesebb mint félmillió hivatalosan nyilvántartott katolikus él. A valós közösség azonban ennél jóval nagyobb lehet. Sok migráns hívő nem jelenik meg a hivatalos egyházi statisztikákban.

A Tokiói Főegyházmegyében például több tízezer filippínó él. Emellett számos fiatal vietnámi munkavállaló is katolikus. A migráns katolikusok Japánban ezért fontos részét képezik a helyi egyházi életnek.

Jelenlétük gazdagítja a közösséget. Az eltérő nemzetiségű emberek együtt imádkozhatnak és szolgálhatnak. Így az egyház a nemzetek feletti egység élő példájává válhat.

Az ázsiai katolikus egyház számára a következő időszak egyik legnagyobb kérdése az lesz, miként alakítható a sokféleség valódi közösséggé. A válasz talán már ott kezdődik, ahol az emberek figyelmesen meghallgatják egymást.