A majom agyát utánozó szuperszámítógép: bemutatkozott a Darwin Monkey

Képzeld el, hogy egy olyan számítógéppel állunk szemben, amely nem a hagyományos, nullákból és egyesekből álló világban működik, hanem pontosan úgy dolgozik, ahogyan az agyad. Nos, a kínai tudósoknak sikerült megvalósítaniuk ezt a víziót, és bemutatták a Darwin Monkey vagy más néven „Wukong” nevű neuromorfikus szuperszámítógépet. Ez a rendszer több mint 2 milliárd mesterséges neuronnal és 100 milliárd szinapszissal rendelkezik, ami nagyjából egy makákó majom agyának neurális kapacitásával ér fel. De vajon miért pont egy majom agya?

Hogyan működik az agyi számítástechnika?

A hagyományos mesterséges neurális hálózatoktól eltérően, amelyek a klasszikus számítástechnika elveit követik, a neuromorfikus számítástechnika egy teljesen új utat jelent. A Darwin Monkey-t olyan spike neurális hálózatok (SNN-k) hajtják, amelyek pontosan utánozzák, hogyan terjednek az elektromos jelek az emlősök agyában. Egy biológiai neuron akkor „tüzel”, amikor a többi neurontól érkező jelek elérik az ingerlési küszöböt. Az SNN-k mesterséges neuronjai ugyanezt a mechanizmust utánozzák: csak akkor aktiválódnak, ha elegendő elektromos bemenetet halmoztak fel.

Ez az architektúra nemcsak hogy hatalmas párhuzamos adatfeldolgozási kapacitást biztosít, hanem rendkívül energiahatékony is. Hiszen az egyes neuronok minden „tüzelés” után egy rövid pihenőidőbe kerülnek, ami korlátozza a teljes energiafogyasztást. És hihetetlen, de igaz: a Darwin Monkey mindössze 2000 watt teljesítményt fogyaszt – nagyjából annyit, mint egy vasaló vagy egy hajszárító. Ez pedig szinte elhanyagolható egy olyan rendszer mellett, amely 960 darab Darwin III neuromorfikus chip-en fut.

Hol áll a neuromorfikus számítástechnika ma?

A kínai tudósok nem az elsők ezen a téren. Az előző rekorder az Intel Hala Point rendszere volt, amely 1,15 milliárd mesterséges neuront és 128 milliárd szinapszist tartalmaz. Az Intel szerint a rendszerük másodpercenként 20 kvadrillió műveletet képes végrehajtani. Azonban, mivel jelenleg nagyon kevés neuromorfikus számítógép létezik, és ezek eltérően dolgozzák fel az adatokat a hagyományos szuperszámítógépektől, nehéz őket összehasonlítani.

A Zhejiang Egyetem és a Zhejiang Lab kutatói által tervezett Darwin Monkey azonban már bizonyította képességeit. Logikai érvelés, tartalomgenerálás és matematikai problémamegoldás terén is eredményesen teljesített, egy kínai AI-startup, a DeepSeek által fejlesztett modell segítségével. Emellett az állatok agyának szimulációjára is használják, például a zebrahal vagy az egér agyi struktúrájának modellezésére, ami óriási lökést adhat az agykutatásnak.

Ez vezethet el az általános mesterséges intelligencia felé?

A kutatók remélik, hogy a Darwin Monkey nemcsak az idegtudósok számára nyújt értékes szimulációs eszközt, hanem egy lépést is jelent az ágens mesterséges intelligencia (AGI), azaz az emberihez hasonló intelligenciával és gondolkodással rendelkező rendszerek felé. Ez a cél már nem is tűnik olyan távolinak, ha gondolunk arra, hogy a rendszer neurális kapacitása már most egy majom agyát közelíti meg.

Érdekes gondolat, hogy vajon egy napon olyan számítógépeink lesznek-e, amelyek nemcsak számolnak, hanem ténylegesen gondolkodnak, kreatívak és öntudatuk van? A neuromorfikus számítástechnika minden bizonnyal egy izgalmas utat tár elénk, ahol a határ a láthatárig nyúlik. Mit gondolsz, vajon a jövő számítógépei tényleg az agyunk működését utánozzák majd, vagy ez csak egy átmeneti állomás egy még ismeretlen technológiai forradalom előtt?