Brexit árat: Pártoló területeken robban a bevándorlás

Brexit árat: Pártoló területeken robban a bevándorlás

Brexit következmények: hogyan alakultak a brexit-pártoló területek a migráció és a depriváció tükrében?

Az Egyesült Királyságban a brevit után sokan azt várták, hogy a bevándorlás visszaszorul, a helyi közösségek pedig erősödnek. A Guardian elemzése azonban éppen az ellenkezőjét mutatja. A brexit-pártoló választókerületekben a külföldi munkavállalók aránya sokkal gyorsabban nőtt, mint máshol.

A változás sebessége a mennyiségnél fontosabb

Az adatok szerint 2016 és 2024 között a nem brit munkavállalók száma ott nőtt a legnagyobb arányban, ahol korábban kevés volt jelen a külföldi munkaerő. Wiganben például 2016-ban még kevesebb mint 5% volt a külföldi munkavállalók aránya, 2024 végére pedig majdnem 10%ra emelkedett. Országosan ez a növekedés csupán 40% volt ugyanabban az időszakban.

Anand Menon, a King’s College London európai politikai professzora hangsúlyozza, hogy az emberek a változás sebességére reagálnak, nem pedig a nagy számokra. Egy kis közösségben néhány száz új lakos sokkal jobb észrevehető, mint tízezer fővárosi bevándorló.

Depriváció és brexit-szavazat összefüggései

A Guardian külön elemzése szerint a brexit-pártoló választókerületek 2015 és 2025 között relatíve romlott helyzetbe kerültek egészségügyi, lakás- és bűnösségi mutatók alapján. A maradáspártó területek, mint Bristol Central vagy Cambridge, ezzel szemben jelentősen javítottak deprivációjukon.

Ez nem jelent ok-okozati összefügetést a brexittel. A brexit-pártoló területek már korábban is gyengébb gazdasági helyzetben voltak. A kutatások szerint a bevándorlásnak nagyon korlátozott hatása volt a helyi munkavállalók béreire és elhelyezkedési esélyeire.

Miért nem minden a brexitről szól?

Menon szerint könnyű mindent a brexitre hamisítani, de a valóság összetettebb. A Covid-19, az ukrajnai háború és a gyáripar átalakulása is sújtotta a kevésbé virágzó régiókat. A gazdasági problémák gyökerei tehát mélyebbre nyúlnak, mint egyetlen politikai döntés.

Ha a brit gazdaság jól működött volna 2016 előtt, kisebb eséllyel lett volna brexit-többség. A múltbeli várakozások és a jelenbeli valóság között tehát komoly szakadék húzódik, amit érdemes szemügyre venni a jövitbeli döntések meghozatalakor is.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Exit mobile version