Marsnak valaha óriási holdja lehetett!

Marsnak valaha óriási holdja lehetett!

A Mars hiányzó óriásholdjának rejtélye: Vezettek az árapályok a vörös bolygón?

Digitálisan elkészített képek a Marsról, a Gale-kráterrel a sótteli határon

Kavicsrétegek árulkodnak az ősi árapályokról

A Gale-kráter üledékes rétegei úgy tűnik, megőriztek titkos történelmet: amit már-már elfelejtettünk, hogy a Mars valaha vízzel telt óceánok hazája lehetett. De most egy új tanulmány azt is sugallja, hogy még egy ma már lényegesen nagyobb hold is keringhetett a bolygó körül, amely árapályokat generált ezekben az ősi vizekben.

Mit mondanak a rhythmitek?

A NASA Curiosity marsjárója olyan ritmikus rétegezettséget (rhythmite) dokumentált a krátersziklákban, amely hasonlóságokat mutat a Föld tengerpartjain található árapály-nyomokkal. Ezek a sötét iszapsávok mintha ár- és apálkodást idéznének fel – mintha tavak vagy sekély tengerek hullámverése lenne megdermedve a kőzetben.

Matematika segít a múlt rejtélyének megfejtésében

A kutatócsapat Fourier-transzformációs elemzést alkalmazott, és nemcska a várható napi árapály-ciklusokat találta meg a rétegek ritmusában, hanem hónapos ciklusokat, ami egy hold gravitációs hatására utal. A becslések szerint ennek a mai Phobosznál 15-18-szor masszívabb holdnak kellett léteznie, amely utóbb széteshetett – és talán a mai kísérőtestek azoknak a roncsai.

Mi a vita tárgya?

Ellenvélemények szerint a Gale és Jezero kráterek (45 és 154 km átmérővel) túl kicsik lennének jelentős árapály-effektusokhoz, még nagyobb hold mellett is. Christopher Fedo geológus szerint a rétegek keletkezhettek szabályosan változó folyami vízhozamoktól is, nem feltétlenül tengertől.

És ha mégis óceánokkal állt szemben?

A tudósok egy alternatív forgatókönyvvel érvelnek: „Lehet, hogy a Gale-tó hidrológiailag összefüggött egy nagyobb óceánnal a Mars felszín alatti réseken és repedéseken keresztül” – mondja Ranjan Sarkar. A vörös bolygó kráteres felületét tekintve, ez az elképzelés sem lehetetlen.

Talán az újabb marsjárók adatai eldöntik: ha a Mars valóban veszített egy teljes értékű holdat, akkor annak nyomai virágnak egyet az űrkutatás legnagyobb történelmi rejtvényei között. És ha így van – vajon milyen éghajlat távozhatott vele együtt a bolygóról?

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Exit mobile version