Az emberi méltóság legyen a mesterséges intelligencia és a társadalom középpontjában

Robert McElroy bíboros két fontos témáról beszélt Washingtonban: a mesterséges intelligencia fejlődéséről és a migránsok helyzetéről. Üzenete mindkét esetben ugyanoda vezetett vissza: az emberi méltóság nem kerülhet háttérbe.

Technológia az ember szolgálatában

A bíboros a St. Anselm-apátságban tartott előadásán Ferenc pápa tanításaira, valamint a Magnifica Humanitas kezdetű enciklikára hivatkozott. Szerinte a technológiai fejlődést nem mérhetjük pusztán gyorsasággal vagy gazdasági haszonnal.

A valódi kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia miként hat az emberek életére. Segíti őket, vagy újabb kiszolgáltatottságot teremt? Erősíti a közösségeket, vagy tovább mélyíti a társadalmi különbségeket?

McElroy hat alapelvet emelt ki. Ezek az emberi méltóság, a közjó, a javak egyetemes rendeltetése, a szubszidiaritás, a szolidaritás és a társadalmi igazságosság.

Figyelmeztetett a „technokrata szemlélet” veszélyére is. Ez a gondolkodás túlzottan bízik a technológiai megoldásokban. Közben könnyen megfeledkezik arról, hogy az ember nem adatpont vagy gazdasági erőforrás.

Közös felelősség a digitális világban

A bíboros szerint a mesterséges intelligencia jövőjéről nem dönthetnek kizárólag fejlesztők, vállalatok és kormányok. Szélesebb társadalmi párbeszédre van szükség.

Ebben a munkában helyet kell kapniuk a munkavállalóknak, kutatóknak, vallási közösségeknek és a hátrányos helyzetű emberek képviselőinek is. A technológia ugyanis az oktatást, a munkát, a magánéletet és a közéletet egyaránt átalakítja.

A szenvedők mellett nem mehetünk el

Másnap, a migránsok és menekültek világnapján tartott szentmisén McElroy bíboros a jó szamaritánus történetét idézte fel. Arra kérte a híveket, ne nézzék tétlenül a menekülő családok és kitoloncolással fenyegetett emberek szenvedését.

A Szentírás visszatérő üzenete szerint különös figyelem illeti az idegent, az özvegyet és az árvát. Ez a tanítás ma is aktuális, különösen akkor, amikor sokan félelemmel és bizonytalansággal élnek.

A közöny gyakran nem hangos elutasításként jelenik meg. Néha egyszerűen csak annyit jelent, hogy továbbmegyünk, miközben pontosan látjuk a bajt.

Egy közös erkölcsi iránytű

A két beszéd ugyanazt az erkölcsi látásmódot képviselte. A fejlődésnek és a közpolitikának is az embert kell szolgálnia, nem pedig kizárnia vagy feláldoznia.

Az emberi méltóság ezért nem elvont vallási fogalom. Olyan iránytű, amely a mesterséges intelligencia etikai kérdéseiben és a migránsok támogatásában is eligazíthat.

A legfontosabb kérdés talán az marad: milyen társadalmat építünk azokkal az eszközökkel, amelyek ma még újnak számítanak?